Az éjszaka folyamán Oroszország nagyszabású légitámadást hajtott végre Ukrajna ellen, összesen 128 drónt és két H-35-ös rakétát indítva. Az ukrán légvédelem jelentése szerint 105 eszközt sikerült semlegesíteni, azonban 18 helyszínen így is becsapódások történtek. Kijevben, Dnyiprómban és Harkiv környékén kritikus infrastrukturális létesítmények, logisztikai terminálok és lakóépületek rongálódtak meg, tűzvészek törték ki, és a megrongálódott energetikai hálózat miatt több régióban – köztük a fővárosban is – vészlekapcsolásokra, valamint áram- és vízellátási zavarokra kényszerültek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozata szerint az eddigi orosz csapások következtében már nincsen sértetlen erőmű az országban, ami súlyos kihívást jelent a közelgő téli időszak előtt.
A nemzetközi diplomáciai színtéren a legfőbb fejlemények az Amerikai Egyesült Államokhoz és az európai biztonsági garanciákhoz kapcsolódtak. Donald Trump amerikai elnök kijelentése szerint a Washington, Oroszország és Ukrajna között kibontakozó egyeztetések egy átfogó, egész Európát érintő megállapodás felé mutatnak, miután a Fehér Házban tárgyalásokat folytattak az orosz elnök megbízottjával is. Volodimir Zelenszkij az amerikai kongresszusi erőviszonyok változása kapcsán reményét fejezte ki, hogy a demokraták pozícióinak erősödése hozzájárulhat a Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi támogatás növeléséhez, valamint Vlagyimir Putyin diplomáciai nyomásgyakorlásához. Ezzel parallel módon Brüsszelben a NATO, az EU és a nyugati partnerek képviselői a lehetséges jövőbeli biztonsági garanciák részleteiről egyeztettek.
Eközben gazdasági és humanitárius fronton is történtek jelentős lépések: az Európai Bizottság a 90 milliárd eurós támogatási hitel keretében újabb, 4,36 milliárd eurós csomagot folyósított Kijevnek a makrogazdasági stabilitás és a védelmi kiadások fedezésére. Az Európai Unió bővítési kilátásaival kapcsolatban azonban maradtak nézeteltérések; Magyarország külügyminiszteri szinten, Vilniusban úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna 2030-ig történő uniós csatlakozását nem tartják reálisnak. Belpolitikai és szociális téren a feszültséget mutatja, hogy míg a fronton folytatódnak a veszteségek és a haditechnikai fejlesztések, addig Európa-szerte – így Németországban is – alacsony érdeklődés övezi a hadköteles ukrán férfiak önkéntes hazatérési programját, míg az ukrán nagyvárosokban a tartós áramkimaradások miatt időnként helyi lakossági elégedetlenségek és tüntetések is fellángolnak.















