A frontvonalon és a légtérben folyamatosak maradtak a küzdelmek. Az elmúlt nap folyamán az orosz erők több ukrajnai nagyvárost, köztük Kijevet, Harkivot, Odesszát, Mikolajivot és Dniprőt vették célba drón- és rakétatámadásokkal.
Ezzel párhuzamosan Oroszország belsejében is jelentős dróntevékenység volt tapasztalható: a moszkvai térség légvédelme több tucat ukrán drónt semmisített meg, míg az elmúlt időszakban ukrán csapások érték a Yandex adatközpontjait és a rosztovi olajterminált is, súlyos zavarokat okozva a digitális és logisztikai rendszerekben.
A szárazföldi fronton az orosz erők további előrenyomulásról számoltak be a donyecki és zaporizzzsjai régiókban, míg ukrán részről a veszteségek növekedését és a védelmi vonalak kitartását hangsúlyozzák.
Zelenszkij kétségbe vonta a tűzszünet betartását
A legfőbb nemzetközi diplomáciai feszültséget Donald Trump amerikai elnök azon bejelentése váltotta ki, amely szerint Oroszország és Ukrajna megállapodott az energetikai infrastruktúrát érintő támadások azonnali leállításáról, valamint a Washington által feloldott orosz dízelimport-korlátozások.
Az ukrán elnök kritizálta az Egyesült Államok és Oroszország közötti energiaügyleteket, hangsúlyozva, hogy Kijev kész hatékony garanciákat nyújtani a békéért, de válaszlépésekre is felkészült. A washingtoni döntés ellen az Egyesült Államokban is politikai ellenállás indult, több szenátor és elemző pedig bírálta a lépést.
A konfliktus gazdasági és geopolitikai szálai szintén éles vitákat generáltak. Kijevben bejelentették az állami külső adósságok törlesztési ütemtervét, miközben az ukrán infláció szeptemberben elérte a tíz százalékot, és a nemzetközi pénzügyi támogatások kérdése továbbra is kiemelt figyelmet kap Brüsszelben és Washingtonban. Ezzel párhuzamosan a NATO varsói fórumán és európai fővárosokban a szövetség védelmi stratégiájának megerősítését, az orosz hibrid fenyegetések elleni fellépést, valamint a szankciók szigorítását sürgették a külügyminiszterek és katonai vezető tisztviselők.
