Az eset a brit alsóház 2026. szeptember 14-i, "Israel and Palestine" címet viselő vitájában történt, Richard Foord liberális demokrata képviselő felszólalása közben.
Foord arról beszélt, hogy a gázai válság tartós megoldásának részeként a Hamászt is le kell fegyverezni és fel kell oszlatni — ekkor szólt közbe Tahir Ali egy kérdéssel:
A lefegyverzés kérdésében, nem kellene-e Izrael lefegyverzését is követelnünk, a végrehajtott atrocitások fényében?
Ezt követően, korábbi brit kormányok közel-keleti katonai beavatkozásaira hivatkozva hozzátette:
Nem jött-e el az ideje annak, hogy katonai akciót indítsunk Izrael ellen is?
Foord válaszában elutasította Izrael és a Hamász egy szintre helyezését, emlékeztetve, hogy a Hamászt Nagy-Britannia hivatalosan betiltott terrorszervezetként tartja nyilván, és hogy a béketerv Izrael gázai visszahúzódását is előírja, a Hamász lefegyverzésével párhuzamosan.
A brit képviselő végül bocsánatot kért
Ali másnap, szeptember 15-én egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben megismételte és pontosította álláspontját: korábbi munkáspárti és konzervatív brit kormányok is igazoltak katonai beavatkozásokat a Közel-Keleten, ezért — állítása szerint — hasonló fellépést kellene mérlegelni egy általa feltételezett palesztin népirtás vagy etnikai tisztítás ellen is, konkrétan brit fegyverexport-embargót sürgetve Izraellel szemben.
A Munkáspárt szóvivője elfogadhatatlannak nevezte Ali megjegyzéseit, a párt pártfegyelmi felelőse (Chief Whip) formális figyelmeztetést adott neki, a képviselőt azonban nem zárták ki, és nem függesztették fel a parlamenti frakcióból. A Konzervatív Párt gúnyosan reagált a visszakozásra. A nemzetközi visszhang is éles volt: Lord Goldsmith, korábbi brit külügyi államminiszter "sarlatánnak" nevezte Alit, míg Amichai Chikli, Izrael diaszpóra-ügyi minisztere azt mondta, Ali szavai szerinte „inkább egy al-Kaida-tagra, mint a brit parlament tagjára” emlékeztetnek.
Ali az elmúlt években következetesen a Munkáspárt egyik leghatározottabb, Izrael-kritikus hangját képviselte: 2024 januárjában azt állította, hogy Rishi Sunak korábbi miniszterelnök "ezrek vérét viseli a kezén" a brit kormány gázai konfliktusra adott válasza miatt, 2025 júliusában pedig arra kérte David Lammy akkori külügyminisztert, hogy küldjön brit katonai személyzetet a gázai palesztinok védelmére. A szeptemberi eset ebben az összefüggésben nem elszigetelt kilengésnek, hanem egy hosszabb ideje tartó retorikai vonal csúcspontjának tekinthető.
