A tüntetések szombaton, helyi idő szerint 14 órakor kezdődnek „A jövőnk a mi kezünkben van” jelszóval – írta az Anadolu. A központi rendezvény a berlini Brandenburgi kapunál lesz. A t-online arról írt, hogy Berlin mellett Hamburgban, Kölnben, Lipcsében, Drezdában és Münchenben is vonulnak, összesen több mint harminc városban.

A mozgalom honlapján több mint 154 ezren jelentkeztek be – számolt be a rendezvényre. Az Euronews ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a közösségi médiás felhívások nem mutatják meg megbízhatóan a tényleges részvételt, a gyülekezési helyekről és időpontokról pedig ellentmondó információk keringenek.

Kik állnak a mozgalom mögött?

A „Gen Z regelt”, amelyet „Gen Z steht auf ” néven is említenek, magát pártfüggetlen szövetségnek nevezi, honlapja Svájcban van bejegyezve – írta a t-online. Az egyik társkezdeményező, a 18 éves Akram Selo arról beszélt, hogy ha a politikusok nem tesznek semmit, a fiataloknak kell cselekedniük, a szervezők pedig azt mondták, hogy október 31. csak a kezdet.A mozgalom elhatárolódik az erőszaktól.

Követeléseik között az oktatásba, a szociális ellátásba, az egészségügybe és a klímavédelembe történő beruházás, valamint a megfizethető élet szerepel, emellett tiltakoznak a kötelező sorozás ellen. A Friedrich Merz kancellárnak címzett nyílt levelükben azt írják, hogy elegük van, és azt kérik, hogy a kormány végre hallgassa meg őket.

A sorkatonaság kérdése már szeptemberben is utcára vitte a diákokat, az iskolai sztrájkról korábbi cikkünkben írtunk. A 2026. január 1-jén életbe lépett szolgálati modell önkéntes, de a törvény lehetővé teszi, hogy a Bundestag később kötelező behívást rendeljen el, ha kevés a jelentkező.

A Zöldek és a Die Linke ifjúsági szervezete támogatja a kezdeményezést, és november 20-ára nemzetközi ifjúsági sztrájknapon való részvételre hív. Az országos diákszervezet, a Bundesschülerkonferenz október 24-én visszalépett a támogatástól átláthatatlan szervezeti struktúrára és a politikai kisajátítás kockázatára hivatkozva.

Figyelmeztetések és rendőri készültség

Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter október 21-én a ZDF-nek adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy szélsőbaloldali erők átvehetik a tüntetések irányítását. Úgy fogalmazott, hogy a baloldali szélsőségesség erősödik, a hatóságok naponta figyelik az online szervezkedést, de egyértelműen különbséget tesz a diáktüntetések és az erőszakos szélsőségesek között – írta a ZDFheute.

A miniszter a franciaországi zavargásokra is hivatkozott, amelyek során október közepén boltokat fosztogattak Párizsban, Lille-ben és Lyonban, Limoges-ban pedig felgyújtották a városházát. A bajor belügyminiszter, Joachim Herrmann erős rendőri jelenlétet ígért, ha fenyegetés merül fel.

A Gewerkschaft der Polizei berlini vezetője, Stephan Weh azt mondta, radikális erők a francia mintára átvehetik a tüntetést, a szövetségi rendőrségi szakszervezet vezetője, Andreas Roßkopf pedig masszív és következetes fellépést ígért zavargások esetén – írta a Stuttgarter Zeitung.

A Bild biztonsági forrásaira hivatkozva az Anadolu azt írta, hogy országszerte kiadták a rendőri bevetési parancsokat, a nagyvárosokban több száz rendőr lesz szolgálatban, vízágyúk és páncélozott járművek állnak készenlétben, helikopterek figyelik a tüntetéseket. A rendőrség a vasútállomásokon igyekszik elkülöníteni az erőszakra hajlamos csoportokat az utazó tömegektől.

Több üzlet előre bezár: a düsseldorfi Königsallee egyes boltjai zárva tartanak, a Douglas parfümlánc pedig tizenkét üzletét zárja be biztonsági okokból. Felix Banaszak, a Zöldek társelnöke az Unió retorikáját bírálta, mert érvelése szerint a tüntetések bűnként kezelése a radikalizálódás felé terelhet embereket.

A Stuttgarter Zeitung tüntetéskutatókra hivatkozva azt írta, hogy francia típusú eszkalációt Németországban nem tartanak valószínűnek, a mozgalom pedig eddig főként digitálisan működött, békés iskolai akciókkal.