A modern geopolitikai valóságban a hagyományos szárazföldi, tengeri és légi hadviselés mellett a világűr stratégiai jelentősége felbecsülhetetlenné vált.
A globális instabilitás, a növekvő kiber-fenyegetések és a hibrid háborús konfliktusok korában Brüsszel szerint a kontinens nem hagyatkozhat külső, harmadik fél általi technológiai infrastruktúrákra.
Ennek a felismerésnek a gyakorlati megvalósulása az IRIS² (Infrastructure for Resilience, Interconnection and Security by Satellites) elnevezésű, többfaltú (multi-orbit) műhold-konstelláció építése. A programot az utóbbi időszakban felgyorsították, és a rendszer kibővítésével már több mint 350 műhold pályára állítását tervezik, ami alapvetően növeli majd meg a kontinens katonai, polgári védelmi és vészhelyzeti kommunikációs kapacitásait.
Az EU lépése nemzetközi figyelmet kap
Az EU lépéseire a többi globális hatalom is fokozott figyelemmel reagál. Míg az Egyesült Államok Donald Trump második elnöki ciklusa alatt inkább a kétoldalú és az "America First" jellegű megállapodásokat helyezi előtérbe a technológiai szektorban is, addig Brüsszel a stratégiai autonómia elvét követve próbál blokkolhatatlan, független digitális és védelmi gerincvezetéket kiépíteni. Oroszország és Kína retorikája ezzel szemben visszatérően bírálja a nyugati blokk militarizációs törekvéseit a világűrben, ám ez sem tartja vissza az Európai Bizottságot attól, hogy a 2029-es első indítási céldátumok felé meneteljen.
Az IRIS² program nem csupán egy technológiai beruházás, hanem egy geopolitikai üzenet: válsághelyzetekben az Uniónak a saját feltételei szerint kell biztosítania a kritikus kommunikációs kapcsolatokat.















