Az UNICEF által kiadott, „Water Under Fire” (Víz tűz alatt) című jelentéssorozat negyedikes kötete lesújtó statisztikákkal szembesíti a nemzetközi közösséget. A dokumentum rávilágít arra, hogy a 2021 és 2025 közötti időszakban a vízellátó- és szennyvízkezelési rendszereket, kutakat, valamint tisztítóműveket érintő szándékos vagy járulékos pusztítások volumenháromszorozódást mutattak globális szinten. Az elemzés huszonhárom országra és területre kiterjedően vizsgálta a fegyveres konfliktusok hatásait, feltárva, hogy a civilek túléléséhez nélkülözhetetlen infrastruktúra egyre inkább nyílt katonai célponttá vagy a hadviselés eszközévé válik.

A kritikus infrastruktúra rombolása nem csupán az ivóvíz hiányához vezet, hanem azonnali és láncolatos katasztrófákat indít be. A víztisztításhoz szükséges vegyszerek blokkolása, az elektromos hálózatok lerombolása miatt leálló szivattyúk, valamint a csőhálózatok pusztulása közvetlenül veszélyezteti a gyermekek életét. A tiszta víz hiánya azonnal megemeli a kolera és más súlyos vízfertőzéses járványok kockázatát, miközben a kórházak és az egészségügyi intézmények sterilizációs kapacitása is összeomlik, ellehetetlenítve a legsúlyosabb alultápláltsággal küzdő gyermekek ellátását.

A jelentés részletesen foglalkozik azzal is, hogy a helyzet különösen súlyos terheket ró a kiszolgáltatott csoportokra. Azokban a régiókban, ahol a vezetékes víz megszűnt, a családoknak – túlnyomórészt nőknek és lánygyermekeknek – kilométereket kell gyalogolniuk a vízért, közben kitéve őket a fegyveres erőszaknak, a zaklatásnak és a hosszas sorban állás közben bekövetkező támadások veszélyének. Emellett a vízellátó rendszereket fenntartó és javító humanitárius szakemberek, szerelők is rendkívüli életveszélynek vannak kitéve a frontvonalakon.

A fegyveres konfliktusok nemzetközi joga papíron védi a polgári lakosság fennmaradásához nélkülözhetetlen létesítményeket, a gyakorlatban azonban a harcoló felek egyre ritkábban tartják tiszteletben ezeket a normákat. Az UNICEF sürgős fellépést sürget a nemzetközi közösségtől: elengedhetetlen a vízügyi rendszerek feltételmentes védelme, a humanitárius hozzáférés biztosítása, valamint az alapvető infrastruktúra konfliktusállóvá tétele.

A mostani adatok azt jelzik, hogy a modern háborúkban a vízzel való gazdálkodás fegyverré tékezése vagy elhanyagolása rendszerszintű stratégiává vált, amely generációk egészségét és jövőjét teszi kockára. Amennyiben a nemzetközi szervek és a konfliktusok érintett felei nem hajlandók betartani a humanitárius jog alapvető elveit, a vízhiány és a járványok a fegyvereknél is több ártatlan életet követelhetnek a jövőben.