Pár nappal korábban, egy másik dróntámadási hullámban szintén két ember vesztette életét, több mint negyvenen megsebesültek, és egy történelmi piaccsarnok is kigyulladt Kijevben. A támadás során feltehetően orosz drónok roncsai Romániában és Moldovában is lezuhantak.

A fronton az ukrán vezérkar szerint az elmúlt napban 134 ütközetre került sor, ukrán erők a bejelentés szerint 40 orosz támadást hárítottak el a pokrovszki és konsztantyinyivkai irányban.

Az orosz védelmi minisztérium és a Kremlhez közeli hadi blogok az elmúlt hetekben több, a pokrovszki térséghez - így Dobropillja környékéhez - köthető falu, köztük Veszelje és Matyasseve elfoglalását jelentették be, a nyugati elemzőközpontok, köztük a Critical Threats Project azonban ezekben az esetekben is csak korlátozott vagy meg nem erősített orosz előrenyomulásról számoltak be.

Az ukrán vezérkar közlése szerint Oroszország 2022. február 24. óta összesen mintegy 1,524 millió katonáját vesztette el, ebből 1540 főt csak az elmúlt egy napban - ezt a számot ukrán forrás közli, független megerősítés nélkül.

A diplomáciai fronton Zelenszkij szerdán az ENSZ Közgyűlésén mondott beszédében Putyint az orosz háború „nulladik betegének” nevezte, és folytatódó nemzetközi támogatást, valamint tárgyalásokat sürgetett.

Az elnök később úgy fogalmazott, a Marco Rubio amerikai külügyminiszter által bejelentett, novemberi miami G20-csúcstalálkozó jelentheti az egyik legjobb alkalmat arra, hogy végre személyesen tárgyaljon Putyinnal, és nem zárkózott el egy esetleges moszkvai látogatástól sem - szavai szerint akár "rakétán is" elmenne odáig. Dmitrij Peszkov kremli szóvivő szerint az orosz fél nem zárta ki, hogy ezt egy tényleges moszkvai látogatásra utaló ajánlatnak tekintsék. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezzel párhuzamosan azt hangoztatta, hogy „ha az európaiak nem csaltak volna”, Ukrajna megmaradhatott volna az 1991-es határai között - egy, a nyugati és ukrán félre hárított felelősséget hangsúlyozó orosz állásponttal.

Ukrajna további támogatást kap

A nemzetközi támogatás is folytatódik: az uniós tagállamok az ENSZ Közgyűlése alkalmából 51 ország aláírásával közös nyilatkozatot adtak ki egy fekete-tengeri kezdeményezés mellett, miután - Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő szavaival - Oroszország megpróbálja elfojtani az ukrán gabonaexportot. Az Európai Unió Tanácsa emellett közel 3 milliárd euró kifizetését hagyta jóvá Ukrajnának, miután Kijev végrehajtotta a korábban vállalt reformokat - ez egy nagyobb, összesen 37 milliárd eurós (mintegy 42 milliárd dolláros) csomag része. Nagy-Britannia ugyanakkor a Bloomberg értesülése szerint ellenezte az Európai Unió döntését, amely nemrég törölte Aliser Uszmanov és Mihail Fridman orosz oligarchákat a szankciós listáról, és a szankciós nyomás fenntartását szorgalmazza.

Az orosz fél az ENSZ-közgyűlés kulisszái mögött is aktív diplomáciai egyeztetéseket folytatott: Lavrov megerősítette, hogy Steve Witkoff amerikai különmegbízott és Jared Kushner, Trump veje is kinyilvánították az amerikai fél érdeklődését az ukrajnai konfliktus rendezése iránt, Rubio pedig arról beszélt, hogy Washington attól tart, a háború átterjedhet Ukrajna határain túlra is - ezzel is magyarázva az amerikai fél aktív közvetítői szerepvállalását.