A nyilatkozat arra a globális bizonytalansági helyzetre reagál, amelyet a nemzetközi intézmények meggyengülése és a regionális feszültségek éleződése idéz elő.

Miután végeztem a programjaimmal New Yorkban, most indulok vissza Japánba. Látogatásom lezárásaként nemrégiben mondtam el életem első általános vitabeszédét az ENSZ-közgyűlésen. Japán ENSZ-tagságának 70. évfordulóján, japán miniszterelnökként állhattam fel a történális ENSZ-központ emelvényére, hogy határozottan képviseljem hazám álláspontját. Most, hogy a nemzetközi rend megingott, egyesek szerint az ENSZ nem képes betölteni a szerepét. Éppen ezért Japán még nagyobb felelősséget vállal az ENSZ-ért. Az említett vitabeszédemben két fő szempont köré csoportosítva mutattam be ezt a határozottságot és Japán konkrét hozzájárulását. Először is, a nemzetközi helyzet felerősödése miatt kialakult kihívások kezeléséről. A közel-keleti helyzet feszültté válásával a nemzetközi közjavak közé tartozó Hormuzi-szorosban nehézzé vált a szabad és biztonságos hajózás. Japán a nemzetközi közösséggel együttműködve továbbra is diplomáciai erőfeszítéseket tesz a közel-keleti helyzet mielőbbi csillapításáért és stabilizálásáért. Ezenfelül kifejtettem, hogy a továbbfejlesztett szabad és nyitott indo-csendes-oceáni stratégia (FOIP) keretében – az energiaellátási láncok és a fontos árucikkek megerősítése érdekében – az Ázsiai-csendes-óceáni térségen túlmenően jelenleg átfogó együttműködési tervet készítünk elő a Perzsa-öböl menti államokkal is. Felszólítottam a nemzetközi közösséget a nukleáris fegyvermentes világért vívott összefogásra, valamint szorgalmaztam Észak-Korea teljes körű denuklearizációját és a japán állampolgárok elhurcolásának kérdésének mielőbbi rendezését. Hangsúlyoztam, hogy a státus quo erőszakkal vagy kényszerítéssel történő egyoldalú megváltoztatására irányuló kísérleteket a világ egyetlen pontján sem szabad elfogadni. Ahogy az is mutatja, hogy Japán következetesen támogatja a különböző nemzetközi bíróságokat – például a Nemzetközi Bíróságot (ICJ), a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) és a Nemzetközi Tengerjogi Törvényszéket (ITLOS) –, valamint bírákat is delegál beléjük, kinyilvánítottam, hogy Japán a jog uralmát tekinti irányadónak bármilyen vita rendezése során. Másodszor, Japánnak az ENSZ központi szerepére épülő „multilateralizmus” iránti elkötelezettségéről. Kifejeztem szolidaritásunkat a globális déli országokkal a Japán által szorgalmazott, globális kihívásokra adott válaszokon keresztül. Emellett szorgalmaztam, hogy minden országnak komolyan kell küzdenie a klímaváltozás ellen, és hangsúlyoztam Japán azon szándékát, hogy a saját szakértelmének és technológiájának megosztásával hozzájáruljon a globális katasztrófavédelemhez. A megbízható mesterséges intelligencia megvalósítása érdekében jeleztem a nemzetközi közösség felé azon szándékunkat, hogy hamarosan Japánban rendezzük meg a Mesterséges Intelligencia Csúcstalálkozót. A globális kihívások kezelése érdekében az ENSZ-nek egy rugalmasabb és hatékonyabb szervezetté kell átalakulnia; ezért szorgalmaztam a Biztonsági Tanács reformját és az ENSZ Alapokmányának az ellenséges államokra vonatkozó záradékainak törlését is. Japán az ENSZ-hez való csatlakozása óta eltelt 70 évben...— Sanae Takaichi