Guterres és a bizonytalan utódlás
Az ENSZ jelenlegi, kilencedik főtitkára António Guterres, aki 2017. január 1. óta tölti be a posztot — korábban 1995 és 2002 között portugál miniszterelnök, majd 2005 és 2015 között az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa volt. Második, 2022 elején kezdődött ciklusa 2026. december 31-én jár le, vagyis e cikk megjelenésekor még ő a hivatalban lévő főtitkár. Utódját ugyanakkor 2026 szeptemberéig sem sikerült kijelölni: a Biztonsági Tanács három informális jelzőszavazást (straw poll) is tartott, de egyik sem hozott konszenzusos jelöltet a nyolc versenyző közül. A harmadik, szeptember 18-i szavazáson Rebeca Grynspan costa rica-i közgazdász vezetett, de győztes még nincs — több tanácstag azt is jelezte, szeretnék, ha az ENSZ 81 éves történetében először nő kerülne a szervezet élére. Az új főtitkár 2027. január 1-jén lép majd hivatalba.
Amikor egy állandó tag a saját háborúját vétózza meg
A vétójog strukturális problémája sosem volt élesebben látható, mint Oroszország Ukrajna elleni, 2022. február 24-én indított inváziója óta. Mivel Oroszország maga is állandó BT-tag, saját agresszív háborújával kapcsolatos határozatokat akadályozhat meg: 2022. február 25-én megvétózta az azonnali csapatkivonást követelő tervezetet, majd szeptember 30-án az annexiós kísérletet elítélő határozatot is. Mivel a Biztonsági Tanácsot a vétó lebénította, a Közgyűlés az 1950-es "Uniting for Peace" eljárás alapján rendkívüli ülésszakot hívott össze, és 2022. március 2-án 141–5 arányban, 35 tartózkodás mellett elfogadta az ES-11/1 határozatot, amely elítélte az inváziót és teljes csapatkivonást követelt. Fontos különbség, hogy — ellentétben a Biztonsági Tanács Alapokmány szerint kötelező erejű határozataival — a Közgyűlés ilyen határozatai csak politikai súlyú ajánlások, jogilag nem kötelezőek egyetlen tagállamra sem.
Gáza és az ENSZ szerepe a legújabb béketervben
A Biztonsági Tanács a gázai háborúban is többször patthelyzetbe került, mielőtt 2025. november 17-én, 13 igen szavazattal (Oroszország és Kína tartózkodása mellett) elfogadta a 2803. számú határozatot, amely jóváhagyta Donald Trump amerikai elnök átfogó gázai béketervét. A határozat előírja a Hamász lefegyverzését, a tűzszünet stabilizálását és Gáza újjáépítését, és létrehozza az átmeneti kormányzást ellátó Béke Tanácsát, valamint egy 2027 végéig szóló mandátumú Nemzetközi Stabilizációs Erőt (ISF). 2026 szeptemberében az ISF felállása még csak lassan halad — eddig Koszovó csatlakozott hivatalosan résztvevő országként, Albánia hozzájárulást tervez —, vagyis ez a folyamat a cikk megjelenésekor is még zajlik, kimenetele nyitott.
Ezzel párhuzamosan az ENSZ palesztin menekültügyi szerve, az UNRWA is a viták kereszttüzébe került: Izrael és több donorállam azt állította, hogy alkalmazottai részt vettek a 2023. október 7-i Hamász-vezette támadásban, amit a Knesszet 2024 októberében elfogadott, 2025 januárjában hatályba lépett törvényekkel az UNRWA izraeli működésének betiltásával torolt meg. Egy független vizsgálat (a Catherine Colonna vezette úgynevezett Colonna-jelentés) néhány esetben megerősítést talált, a szisztematikus beszűrődésre vonatkozó tágabb izraeli állításokra viszont nem — ezt a nüánszot érdemes szem előtt tartani, amikor a vitáról esik szó. Az UNRWA emellett súlyos, mintegy 220 millió dolláros 2026-os finanszírozási hiánnyal küzd, miután több donor felfüggesztette hozzájárulását.
Az USA kilépése a WHO-ból — de vajon érvényesen?
2026.január 20-án Donald Trump elnöki rendelettel jelentette be az Egyesült Államok kilépési szándékát az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) — amely az ENSZ egyik szakosított intézménye, jogilag önálló a Titkárságtól és a főtitkártől. Az egyéves felmondási idő leteltével 2026. január 22-én az amerikai kormány formálisan kilépettnek nyilvánította magát: megszüntette a finanszírozást, visszahívta a kiküldötteket, és beszüntette a részvételt a WHO testületeiben. Van azonban egy jogi bökkenő: amikor az Egyesült Államok 1948-ban csatlakozott a WHO-hoz, a Kongresszus azt a feltételt szabta, hogy a kilépés csak a folyó évi tagdíjfizetési kötelezettség teljesítése után léphet érvénybe — és független jogi elemzések szerint az USA 2026-ban is jelentős, összesen mintegy 200 millió dollár körüli tartozással állt (ebből legalább 133 millió dollár a korábbi évekről áthúzódó hátralék, a fennmaradó rész a 2026-os évi tagdíjkötelezettség). Emiatt vitatott, hogy a kilépés jogilag valóban megtörtént-e, vagy az Egyesült Államok a letéteményesi nyilvántartásban formálisan még mindig tagként, csak "inaktív" státuszban szerepel — miközben a gyakorlatban, funkcionálisan már nem vesz részt a szervezet munkájában.
Az UN80-reform és a pénzügyi válság
Guterres főtitkár 2025 márciusában indította el az "UN80" néven ismert reformfolyamatot, az ENSZ 80. évfordulója alkalmából, azzal a céllal, hogy a szervezet agilisabbá, hatékonyabbá váljon szűkülő erőforrások mellett. A folyamat hátterében súlyos likviditási válság áll: 2026-ban az Egyesült Államok — a legnagyobb befizető, amely a rendes költségvetés 22 százalékát adja — összesen (rendes költségvetés, békefenntartás és törvényszékek együtt) több mint 4 milliárd dolláros hátralékkal állt fenn; a szűkebben vett, kizárólag rendes költségvetési hátralékoknak pedig az ENSZ hivatalos adatai szerint mintegy 95 százalékát maga az Egyesült Államok adja. A Közgyűlés 2025 decemberében a korábbinál mintegy 7 százalékkal alacsonyabb, 3,45 milliárd dolláros rendes költségvetést fogadott el 2026-ra, jelentős létszám- és erőforrás-csökkentéssel együtt. Az ENSZ jelenlegi békefenntartó apparátusa a hivatalos, 2025 augusztusi kimutatás szerint 61 049 egyenruhás (katonai, rendőri és szakértői) állományból áll — ez pontosabb, frissebb adat, mint a sajtóban gyakran idézett, kevésbé pontosan datált "70 ezer fő körüli" becslés.
Biztonsági Tanács-reform: két évtizede zsákutcában
A Biztonsági Tanács összetételének reformja — vagyis hogy 1965 óta változatlan formája tükrözze a mai geopolitikai erőviszonyokat — 2008 óta zajlik az úgynevezett kormányközi tárgyalások (IGN) keretében, érdemi eredmény nélkül. A G4-csoport (Németország, Japán, India, Brazília) állandó tagságra pályázik, és a Tanács 25-26 tagra bővítését javasolja; az Olaszország vezette "Uniting for Consensus" csoport ezt ellenzi, mondván, ez csak egy meglévő oligarchiát bővítene, és inkább több, újraválasztható nem állandó helyet szorgalmaz; az Afrikai Unió 2005 óta változatlan Ezulwini Konszenzusa két állandó, vétójoggal is rendelkező afrikai helyet követel. A 2026-os állapot szerint a tárgyalások folytatódnak, de a P5 vétójogának és az esetleges új állandó helyeknek a kérdése továbbra is megoldatlan, blokkolt kérdés marad.
Nyolcvan év alatt az ENSZ sem a Nemzetek Szövetsége sorsára nem jutott, sem azt a szerepet nem töltötte be maradéktalanul, amire tervezői szánták. A szervezet egyszerre tartja életben a nemzetközi jog és a többoldalú diplomácia kereteit, és szenved attól a strukturális paradoxontól, hogy éppen azok az állandó nagyhatalmak béníthatják meg, amelyeknek a bevonása a Nemzetek Szövetsége bukásának tanulságaként a szervezet legfőbb erősségét volt hivatott jelenteni.
