Európa utolsó diktatúrájának fővárosa
Aljakszandr Lukasenka 1994 óta, a függetlenség óta megszakítás nélkül Belarusz elnöke — az ország egyetlen államfője valaha —, és azóta minden választást szabálytalannak minősítettek a nemzetközi (OSCE/ODIHR) megfigyelők. A 2020. augusztus 9-i elnökválasztás után, amelyen Lukasenka hivatalosan 80 százalékot "kapott", Minszkben és országszerte kitört Belarusz történetének legnagyobb tömegtüntetés-hulláma. A rendőrség és a hatóságok brutálisan léptek fel: az első négy napban mintegy 6700-7000, 2020 novemberéig összesen több mint 25 ezer, a teljes tüntetési hullám alatt pedig több mint 35 ezer embert tartóztattak le. Az ENSZ 2020 szeptemberéig 450 dokumentált kínzási/bántalmazási esetet rögzített, köztük szexuális erőszakról szóló beszámolókkal, és legalább három tüntető halt meg rendőri intézkedés következtében. Sviatlana Cihanouszkaja, a választás valódi győztesének tartott ellenzéki vezető azóta is litvániai száműzetésben él.
A belarusz emberi jogi szervezetek — elsősorban a Viasna emberi jogi központ — szerint jelenleg is mintegy 900 politikai fogoly van fogva tartva Belaruszban (a pontos szám hétről hétre változik, mert az alább ismertetett szabadon bocsátásokkal párhuzamosan folyamatosan új letartóztatások is történnek). A sajtószabadság helyzete az egyik legrosszabb a világon: a Riporterek Határok Nélkül 2026-os indexén Belarusz a 180 vizsgált ország közül a 165. helyen áll, a Committee to Protect Journalists szerint pedig a világ ötödik legrosszabb országa a bebörtönzött újságírók száma alapján. Belarusz emellett nem csupán Oroszország szövetségese, hanem tevőleges résztvevője is volt a 2022. februári invázió előkészítésének és lebonyolításának: a hazai területen keresztül vonultak Ukrajna felé az orosz csapatok és páncélosok, belarusz területről lőttek ki ballisztikus rakétákat, és az ország alkotmányát is módosították, hogy lehetővé tegyék orosz haderő és nukleáris fegyverek állandó jellegű állomásoztatását — mindezért az EU, az USA, az Egyesült Királyság, Kanada és Japán is folyamatosan bővülő szankciókkal sújtja az országot.
Politikai foglyok cserébe szankciókért
A legfrissebb fejlemény 2025 óta zajlik: a Trump-adminisztráció Belarusz-különmegbízottja, John Coale sorozatos, közvetlen tárgyalásokat folytat Lukasenkával, amelynek keretében Lukasenka több hullámban engedett szabadon politikai foglyokat, cserébe egyes amerikai szankciók feloldásáért. 2026 márciusában mintegy 250 fogoly szabadult, 2026. szeptember 16-án pedig egy újabb, ötödik hullámban 25 fő — utóbbiért cserébe az USA két belarusz állami nagyvállalat szankció alóli feloldását biztosította. Emberi jogi szervezetek szerint azonban ez nem jelenti a rendszer strukturális megváltozását: a szabadon engedettek jelentős részét egyúttal ki is utasítják az országból (jellemzően Litvániába), és a párhuzamosan folyó új letartóztatások miatt a politikai foglyok teljes száma alig csökken — ez inkább taktikai, tranzakciós diplomáciai folyamat, mint valódi enyhülés jele.
