Nevezetességek és híres nevek
Minszk legjellegzetesebb épülete a Nemzeti Könyvtár gyémánt alakú épülete — egy rombikuboktaéder formájú, 73,7 méteres, 23 emeletes építmény, amelynek tervezését még 1989-ben, szovjet időkben nyerte el két tervező, de csak 2006-ra készült el. A Belarusz Állami Nagy Honvédő Háború Történeti Múzeuma, amely még 1944-ben, a háború alatt alapult, 2014-ben, a győzelem 70. évfordulóján kapott új, ultramodern épületet a Hősök terén. A Belarusz Nemzeti Akadémiai Nagy Opera- és Balettszínház 1933 óta működik, míg a Belarusz Állami Egyetem (1921) ma az ország vezető felsőoktatási intézménye, mintegy 45 ezer hallgatóval.
Híres szülöttei közt szokás számon tartani Louis B. Mayert, a Metro-Goldwyn-Mayer filmstúdió egyik alapítóját is — ő maga Minszket adta meg születési helyeként, bár életrajzírói szerint ez vitatott, és több más helyszín (köztük Vilna) is felmerül lehetséges szülőhelyként. Két Nobel-díjas is szorosan kötődik a városhoz, bár egyikük sem itt született: Szvetlana Alekszijevics, a 2015-ös irodalmi Nobel-díjas írónő az ukrajnai Ivano-Frankivszkban született, de 1967 óta él és alkot Minszkben; Ales Bjaljacki, a Viasna emberi jogi központ alapítója és a 2022-es Nobel-békedíj megosztott nyertese szintén nem itt született, de szervezete székhelye a városhoz köti — ő maga egyben a fentebb bemutatott elnyomó rendszer egyik legismertebb áldozata is. (Marc Chagallt gyakran tévesen Minszkhez kötik, valójában az északkelet-belaruszi Vityebszkben született.)
Gyárak és a Hi-Tech Park agyelszívása
Minszk Belarusz GDP-jének mintegy 27 százalékát adja, jelentős szovjet örökségű nehézipari háttérrel — a Minszki Traktorgyár (MTZ), a Minszki Autógyár (MAZ) és más nagyvállalatok a mai napig meghatározóak. 2005-ben jött létre a Hi-Tech Park (HTP), amely a szilícium-völgyi modellt követve 2020-ra több mint ezer vállalatnak, köztük nemzetközi szereplőknek (Wargaming, EPAM Systems) adott otthont. A 2020-as tüntetéshullámot követő elnyomás, majd a 2022-es invázió és az azt követő szankciók drámai agyelszívást indítottak el: a HTP munkavállalói létszáma a 2021-es 140 ezer fő fölötti csúcsról 2023-ra kb. 60 ezerre esett vissza, több mint 10 ezer IT-szakember hagyta el az országot már 2022 közepéig. A park vezetése szerint az elvándorlás mára gyakorlatilag megállt, és a létszám kb. 56 ezer fő körül stabilizálódott — ezt az állítást azonban egyelőre csak a HTP saját vezetése erősíti meg, független statisztika egyelőre nem támasztja alá.
