Párizs ma: három szám, egy város
A Párizs népessége kérdésre nincs egyetlen helyes válasz — attól függ, melyik igazgatási egységről beszélünk. A szűken vett város (Ville de Paris, a 20 kerület) legfrissebb hivatalos INSEE-adata 2 103 778 fő (2023-as referenciaév), 105,4 négyzetkilométeren, ami rendkívül magas, mintegy 19 960 fő/km²-es népsűrűséget jelent. A 2016-ban létrehozott Nagy-Párizs Metropolisz (Métropole du Grand Paris) már 7 142 540 főt számlál, mintegy 130 önkormányzatot tömörítve. A tágabb, funkcionális városrégió (aire d'attraction de Paris) népessége pedig 13 320 752 fő — ez utóbbi felel meg leginkább annak, amit a köznyelv "Nagy-Párizsként" ismer.
A város kormányzása is jelentősen átalakult: egy 2017-es törvény 2019. január 1-jétől egyetlen, sajátos jogállású önkormányzati egységgé olvasztotta össze a korábban külön létező párizsi kommunát és megyét. A polgármesteri posztot 2014 és 2026 márciusa között Anne Hidalgo töltötte be, aki nem indult újraválasztásért; a 2026. márciusi önkormányzati választáson Emmanuel Grégoire (szocialista, Hidalgo korábbi helyettese) nyerte a polgármesteri posztot, 50,5 százalékkal legyőzve Rachida Datit — jelenleg, 2026 szeptemberében ő Párizs polgármestere.
Olimpia, Notre-Dame és mai kihívások
A 2024-es olimpiai és paralimpiai játékok mintegy 6,6 milliárd eurós állami költséggel jártak, gazdasági hatásukat egy elemzés csak 0,07 százalékos GDP-növekedésre becsülte — árnyalva a turisztikai "csodahatás" narratíváját. Legkonkrétabb öröksége a Szajna-tisztítási program: 2026-ra Île-de-France régióban 26 nyilvános fürdőhely nyílt meg, bár legalább egy kritikus hang a program költséghatékonyságát is megkérdőjelezte. A 2019-es tűzben megsérült Notre-Dame 2024. december 7–8-án nyitott újra, a helyreállítás összköltsége forrásonként 700 és 850 millió euró között ingadozik, és a teljes program — például a katedrális új üvegablakainak beépítése — várhatóan 2028-ig tart. Párizs egyetlen UNESCO-világörökségi helyszíne, a "Szajna-parti Párizs" övezet 1991 óta áll a listán, magába foglalva a Notre-Dame-ot, a Louvre-t és az Eiffel-torony környékét is. A várost jelenleg lakhatási válság és a rövidtávú turistaszállások (a becslések szerint mintegy 25 ezer lakás Airbnb-típusú illegális kiadása) okozta feszültségek jellemzik, amelyek ellen az új polgármester szigorúbb szabályozást vezetett be.
Amit a köztudat tévesen tud Párizsról
A legelterjedtebb tévhit, hogy Párizs megszakítás nélkül volt mindig Franciaország fővárosa — valójában a kormányzat 1870–71-ben (a német–francia háború és a Kommün alatt Tours, Bordeaux, majd Versailles), 1914-ben (Bordeaux, néhány hónapra) és 1940–44-ben (Vichy) is elhagyta a várost.
Hasonlóan téves az az elterjedt állítás, hogy a párizsi metró volt a világ első földalattija — ez a cím a londoni Metropolitan Railwayt illeti, amely 1863-ban, 37 évvel Párizs előtt nyílt meg, és Párizst még Budapest (1896), Glasgow (1896) és Boston (1897) is megelőzte.
A Mona Lisa sem volt mindig a Louvre-ban: 1911-ben ellopták, a második világháború alatt pedig a németek elől Chambordba, majd más vidéki kastélyokba menekítették. Végül a Notre-Dame leghíresebb, démonalakú kőszörnyei — amelyeket sokan középkorinak gondolnak — valójában csak a 19. századi nagy restauráció során, Eugène Viollet-le-Duc építész invenciójaként készültek, minden középkori archeológiai alap nélkül.
