Mi állt a leállás mögött
A törlések oka konkrétan a szaúdi Kelet–Nyugat kőolajvezeték (Petroline) leállása, amelyet szeptember 10-én, csütörtökön dróntámadás ért Rijád és Medina tartományok térségében — a vezetéken szeptember 11. óta nem indult újra a szállítás. A drónokat Irak délkeleti, Majszán tartományából indították, ezt Irak kormányfőjének hivatala is megerősítette, felelős csoportot azonban sem Szaúd-Arábia, sem Irak nem nevezett meg nyilvánosan.
Két nappal korábban, szeptember 8-án, a jemeni húszik közvetlen rakéta- és dróntámadást indítottak Dél-Szaúd-Arábia több városa (Abha, Dzsizán, Nadzsrán, Kamísz Musájt) ellen, több mint 70 sebesültet okozva, és néhány déli olajlétesítményt is átmenetileg leállítottak.
A Petroline akár napi 7 millió hordós kapacitású, és a Vörös-tengeri Yanbu kikötő kőolaj-exportját szolgálja ki a Hormuzi-szoros megkerülésével. A kikötőben becslések szerint 5–7 napi készlet volt a leállás pillanatában — ez magyarázza, hogy a piaci hatás és a konkrét cargó-törlési hírek éppen most, a leállás első hetének végén, a puffer-készletek kimerülése közben jelentek meg. Helyreállítási időpontot a szaúdi hatóságok nem közöltek.
Négyhónapos csúcson az árak
A nyersolaj ára a hírekre azonnal reagált: kedden a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára 107–109 dollár körül mozgott, ami közel négyhónapos csúcsnak számít, a WTI pedig 102–106 dollár között forgott. Ez a szint nem haladja meg a május 19-i, 112,93 dolláros csúcsot — miután az árak augusztusban átmenetileg 80 dollár közelébe estek vissza, a mostani szint a köztes időszak legmagasabb pontja, nem a májusi rekord túlszárnyalása. Az elmúlt egy hétben a nyersolaj ára mintegy 13 százalékot emelkedett, ez a legnagyobb heti ugrás július közepe óta.
