A szeptember 11-i támadások után néhány nappal George W. Bush amerikai elnök egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az Egyesült Államok "élve vagy holtan" akarja Oszáma bin Ladent, az al-Kaida vezetőjét, aki a merényletek kiagyalójaként vállalta a felelősséget a szervezet nevében. A kijelentés egy évtizedes hajszát vetített előre.

Az amerikai és szövetséges erők 2001 decemberében, a Tora Bora-i hegyvidéki harcok idején kerültek a legközelebb bin Ladenhez, ő azonban a pakisztáni határon át elmenekült. A következő években a hírszerzés több alkalommal is vesztette, majd újra felvette a nyomát, érdemi áttörés azonban éveken át nem történt.

A futár nyomán

A fordulatot egy, a bin Laden környezetéhez köthető futár azonosítása és évekig tartó megfigyelése hozta meg. A CIA elemzői 2010-re jutottak arra a következtetésre, hogy a futár rendszeresen felkeres egy különösen nagy, magas falakkal körülvett, az akkori viszonyokhoz képest szokatlanul jól védett ingatlant a pakisztáni Abbottabadban – egy katonai akadémiához közeli városban.

Az Abbottabad-i akció

2011. május 2-án amerikai tengerészgyalogos különleges erők (Navy SEAL) helikopteres rajtaütést hajtottak végre az ingatlanon, a "Neptune Spear" fedőnevű művelet keretében. Az akció során bin Ladent lelőtték; testét amerikai hadihajóról a tengerbe temették. Barack Obama elnök még aznap este bejelentette a nyilvánosságnak a hírt.

Az al-Kaida vezetője tíz évig bujkált – a szervezet azonban a halálával nem tűnt el, csak átalakult.

Mi maradt az al-Kaidából

Bin Laden halála után az al-Kaida vezetését Ajman az-Zavahiri vette át, a szervezet központi irányítása azonban fokozatosan meggyengült, miközben regionális "fiókszervezetei" – többek között Jemenben, Szomáliában és a Száhel-övezetben – önállóbbá váltak. A 2010-es évek közepén az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) átvette az al-Kaidától a nemzetközi dzsihadista mozgalom vezető szerepét, az al-Kaida hálózata azonban a mai napig létezik, és több válságövezetben aktív marad.