A Duna vízhozamának túlnyomó része nem a magyarországi esőből, hanem az Alpokból és a bajor-osztrák felvízi területekről érkezik – ezért az, hogy Budapesten vagy Paksnál esik-e, önmagában alig számít; ami valóban meghatározza a folyó jövő heti állapotát, az a vízgyűjtő hegyvidéki részének csapadéka. A globálisan elérhető, modellalapú előrejelzések (amelyek ugyanazokra a szolgálatokra – a német DWD ICON-EU, az európai ECMWF és az amerikai GFS modellekre – épülnek, mint a hivatalos meteorológiai intézetek) szeptember 11-re és a rákövetkező napokra két elkülönülő csapadékhullámot jeleznek.
Az első hullám: itt van, épp most
Szeptember 11-én, azaz ma, egy gyors, intenzív csapadékesemény érte el a vízgyűjtő nagy részét: Passau (az Inn és a Duna találkozásánál) 9,7 milliméter, Bécs 8,7 milliméter, Budapest pedig 11,1 milliméter esőt kapott, mindegyik helyen 88-100 százalékos csapadék-valószínűséggel. Ezzel szemben az Inn folyó felső, tiroli szakaszán (Innsbruck környékén) alig mérhető, 0,1 milliméteres csapadék esett – jól mutatva, hogy ez elsősorban egy északi, a Duna-völgyet és nem az egész Alpokot érintő front.
A második, nagyobb hullám: szeptember 16 körül
A modellek szerint a jövő hét második felében egy erősebb csapadékhullám érkezik, amely nem egyenletesen, hanem a vízgyűjtő egy konkrét részén, az Enns folyó és a felső-Duna (Linz környéki) térségében koncentrálódik: itt szeptember 16-ára 16,5 milliméteres napi csapadékösszeget jeleznek az előrejelzések, ami jóval meghaladja az ugyanazon napra a Traun-vízgyűjtőn (Wels, 8,7 mm) vagy a Bécsi-medencében (5,1 mm) várt mennyiséget. Az Inn forrásvidékén (Innsbruck) ezen a napon is csak 1,8 milliméter esik – tehát a második hullám súlypontja is inkább a Duna-völgy északi, Enns-Traun menti része, nem a teljes Alpok.
Mit jelent ez a folyó vízhozamára?
A Duna vízhozamának hosszú távú, hidrológiai modellezésére szolgáló Copernicus GloFAS rendszer (amely a csapadékot, a talajnedvességet és a lefolyást együtt kezeli) a bécsi szakaszra szeptember 19-ére, a magyar paksi szakaszra szeptember 22-ére, a mohácsi szakaszra pedig szeptember 23-ára jelez vízhozam-emelkedést– ez az időbeli eltolódás pontosan megfelel annak, ahogyan egy Bécsnél keletkező hullámnak néhány nap alatt le kell futnia a magyar szakaszig. A modell szerint Paksnál a vízhozam szeptember 17 után jelentősen megnőhet a jelenlegi szinthez képest.
Ezt két okból is óvatosan kell kezelni. Egyrészt a modellezett ütem jóval nagyobb javulást sugall, mint a magyar vízügyi szolgálat (OVF) saját, rövid távú (hat napos) előrejelzése, amely Paksra szeptember 17-ig csak néhány centiméteres vízszint-emelkedést jelzett. A modell tehát inkább az irányt (emelkedés, majd a hullám fokozatos lefutása) jelzi megbízhatóan, mint a pontos végértéket.
Ami biztos: két külön csapadékhullám van úton, ezek hatása napokkal később, fokozatosan éri majd el a magyar szakaszt is – a Paksi Atomerőmű környékén is, ahol a hetek óta tartó alacsony vízállás miatt minden vízszint-javulás kedvező fejlemény.
