Az ügy legsúlyosabb eleme, hogy a Néphadsereghez köthető kínai geospatiális hírszerzési cégek július 17-én magas felbontású műholdfelvételeket adtak el Iránnak a jordániai Azrakban található Muvaffak Szalti légibázisról - emelte ki az ISW elemzése.

Irán ezt az információt használta fel ahhoz a rakétatámadáshoz, amely a bázis egyik lakóövezetét találta el, három amerikai katona halálát és további négy megsebesülését okozva.

Az amerikai tisztviselők hónapok óta figyelmeztetnek arra, hogy kínai cégek olyan műholdas felvételeket adnak el Iránnak, amelyeket az az amerikai erők ellen használhat fel – az Egyesült Államok már májusban szankciókkal sújtott több kínai céget, köztük a MizarVisiont, a The Earth Eye-t és a Chang Guang Satellite Technology-t, amiért hasonló felvételeket adtak el Teheránnak.

Kína hivatalosan tagadja a vádakat, Donald Trump elnök pedig egy Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkárral tervezett találkozója előtt annyit jegyzett meg, hogy a két ország „kémkedik egymás után”.

Titkos tengeralattjáró Drónanyahajó épül

Ugyanez a jelentés arról is beszámol, hogy műholdfelvételek alapján egy 205 méter hosszú hajó épül a sanghaji Hudong-Zhonghua hajógyárban, amelyet szakértők a világ első, kifejezetten pilóta nélküli tengeralattjárókat (UUV-ket) szállító anyahajójaként azonosítottak.

Az anyahajó lehetővé teheti Kínának, hogy pilóta nélküli víz alatti járműveket a partjaitól sokkal távolabb, illetve haditengerészeti haderőcsoportok részeként vetessen be.

A hajó farrészén egy vizesdokk és egy tizenkét emelőkarral mozgatható tartókeret található, amely akár négy, 35–45 méter hosszú, úgynevezett extra nagyméretű pilóta nélküli tengeralattjárót (XXLUUV) is képes lehet kiengedni és visszafogadni, amelyek önállóan, hónapokig, akár 4000 tengeri mérföld távolságra is képesek működni.

A hajó ezzel olyan képességet adhat Kínának, amellyel jelenleg egyetlen más ország haditengerészete sem rendelkezik: mobil platformot a legnagyobb autonóm tengeralattjárók távoli vizeken történő szállítására, indítására és akár visszafogadására is.

A jelentés szerint Tajvan elleni fenyegetést jelent egy, a Néphadsereg Katonai Tudományos Akadémiájához köthető kínai kutató tevékenysége is, aki 2025 decembere és 2026 augusztusa között a Claude mesterséges intelligenciát használta fel egy tizenhat modulos, kínai nyelvű elektronikai hadviselési szoftvercsomag kifejlesztéséhez, amely tizenkét tajvani katonai célpontot – köztük korai előrejelző radarállomásokat, Patriot és Tien Kung légvédelmi rendszereket, légibázisokat és egy regionális hadműveleti parancsnokságot – vett célba.

Hszi Csin-ping július végén kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia a Néphadsereg modernizációjának szerves részévé válik, a Néphadsereg hivatalos lapja pedig szeptember közepén arról írt, mennyire fontos az AI szerepe a „szétszórt adatok” egységes, „panorámikus” harcászati térképekké alakításában.

A kínai kiberakciók Tajvan ellen 2023 és 2025 között közel megduplázódtak, naponta már 2,63 millió támadást regisztrálnak, július elején pedig a jelentés szerint egy önműködő kibertámadást is azonosítottak.

Tajvan összevonta erőit

Tajvan szeptember 16. és 18. között tartott hadgyakorlatot, amelynek során első alkalommal integrálta a hadsereg, a haditengerészet, a légierő és a parti őrség egységeit pilóta nélküli fegyverrendszerekkel, köztük az Altius–600M lebegő (loitering) robbanó drónnal és a Chieng Hsiang sugárzáskereső drónnal. A közös hadműveletekben elsőként a szimulált kínai precíziós csapások kivédésére, majd egy inváziós flotta és a kínai partvidék elleni ellencsapásra használták a drónokat.

Peking a szeptember 15. és 17. között tartott Hsziangsan Fórumon – amelyen már több mint száz ország vett részt, szemben a 2006-os induláskor regisztrált mintegy tíz országgal – igyekezett magát megbízható, együttműködő partnerként bemutatni, miközben Kína szeptember 15-től életbe léptetett kiutazási korlátozásokkal is szigorúbban ellenőrzi azokat az állampolgárait, akik állítólag sértik a nemzeti érdekeket vagy veszélyeztetik az ipari, illetve technológiai biztonságot.