Kik a botrány további főszereplői?

Panzeri, a „Fight Impunity” vezetője, lett a vizsgálat kulcstanúja: a gyanú szerint 2019 óta katari pénzt csatornázott az Európai Parlament döntéseinek befolyásolására, otthonában 600 ezer eurót találtak, majd 2023 januárjában vádalkut kötött — ez az eredeti, akár ötéves büntetés helyett mintegy egy év tényleges börtönt jelentett számára, a társtettesekről szóló beismerő tanúvallomás fejében.

Francesco Giorgi, Kaili partnere és parlamenti asszisztense beismerte a katari kenőpénz átvételét, és tanúvallomásában felmentette Kailit, de terhelő vallomást tett Panzerire és két másik EP-képviselőre, a belga Marc Tarabellára és az olasz Andrea Cozzolinóra — mindkettejük mentelmi jogát megvonták 2023 februárjában.

Tarabellát letartóztatták, majd feltételekkel szabadult; Cozzolino olaszországi házi őrizetbe került. Mindketten tagadnak. Marie Arena volt belga EP-képviselőt 2023 júliusában vették őrizetbe, amikor fia lakásán 280 ezer eurót találtak; 2025-ben bűnszervezetben való részvétellel gyanúsították meg, ő is tagad. A vizsgálat két további alanya Niccolò Figà-Talamanca, egy másik NGO vezetője, akit letartóztattak, majd 2023 februárjában feltétel nélkül szabadult és tagad, valamint Luca Visentini, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség akkori főtitkára, aki elismerte, hogy 110 ezer eurót kapott a Fight Impunity-től — állítása szerint szakszervezeti kampányra, nem befolyásvásárlásra —, és emiatt 2023 márciusában elmozdították tisztségéből.

A vizsgálat nem csak Katarhoz kötődik: a gyanú szerint Panzeri 2019-től évi 50 ezer eurót kapott egy marokkói nagykövettől is, Mauritániától pedig 2018-ban 200 ezer, majd évi 50 ezer eurót. ADer Spiegel több mint 1300 vizsgálati dokumentumhoz kapott hozzáférést, amelyek szerint a csoport évekig kapott kifizetéseket több országtól, feltehetően Szaúd-Arábiától is.

Hol áll most a fő büntetőeljárás?

Az eljárás négy éve húzódik, amit egyre gyakrabban gúnyosan „Belgiangate”-nek is neveznek. Az ügyet eredetileg vezető vizsgálóbíró, Michel Claise 2023 júniusában visszalépett egy összeférhetetlenségi ügy miatt. A védelem az évek során több eljárási kifogást emelt — a hírszerzési módszerek jogszerűségét, a mentelmi jog feloldásának eljárását és Panzeri mint koronatanú szavahihetőségét is megkérdőjelezték. A Brüsszeli Vádtanács 2025 decemberében kezdte csak érdemben tárgyalni az ügyet, több mint húsz fél meghallgatásával, majd 2026 februárjában úgy döntött, hogy a vizsgálat során nem történt olyan súlyos hiba, amely megakadályozná az eljárás folytatását. Tárgyalási dátumot a mai napig nem tűztek ki; a becslések szerint a valódi bírósági tárgyalás legkorábban 2026 vége felé kezdődhet.