A Huawei-ügy: hasonló mintázat, de külön eljárás
A Qatargate mellett egy másik, vele gyakran együtt emlegetett, de jogilag különálló ügy is árnyékot vet az Európai Parlamentre. 2025 márciusában mintegy száz belga rendőr huszonegy helyszínt kutatott át — köztük a Huawei brüsszeli irodáit is — azzal a gyanúval, hogy a kínai technológiai vállalat 2021-től kezdve mintegy tizenöt jelenlegi vagy volt EP-képviselőnek és munkatársaiknak adott ajándékokat (futballmeccs-jegyeket, luxusutakat Kínába, esetleg készpénzt) EP-döntések befolyásolására.
Tanult-e valamit az Európai Parlament?
A Qatargate után, 2023 szeptemberében az Európai Parlament módosította saját eljárási szabályzatát és magatartási kódexét: hat új kötelezettséget vezetett be, köztük a részletes érdekeltségi nyilatkozatokat, az 5000 euró feletti külső jövedelem bejelentését és a harmadik országokkal, illetve azok diplomatáival folytatott találkozók kötelező bejelentését.
A kritikusok szerint azonban a felügyelet továbbra is egy teljes egészében EP-képviselőkből álló belső bizottságnál maradt, külső kontroll nélkül — az Európai Bizottság által javasolt közös uniós etikai testületet maguk az EP-képviselők bírálták „nem kielégítőnek és nem eléggé ambiciózusnak”, és a végül létrejött testület érdemi végrehajtási vagy szankciós jogkör nélkül, csak fórumként működik.
2025 májusában az Európai Parlament — 309 igen, 283 nem, 53 tartózkodó szavazattal — titkos szavazáson megvédte Angelika Niebler német EP-képviselő mentelmi jogát az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálatától, amely azt nézte, uniós finanszírozású parlamenti asszisztenseit használta-e magáncélra. A szavazás után az EPPO nem folytathatta a vizsgálatot az előzetes szakaszon túl — Nick Aiossa, a Transparency International EU képviselője „az igazságszolgáltatás akadályozásának” nevezte a döntést.
