A francia belügyminisztérium a lapnak megerősítette: a britekkel tárgyalnak a megállapodásból való kilépés feltételeiről.

Bár Andy Burnham brit munkáspárti kormányfő szeptember eleji londoni, Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott találkozóján még a program folytatása mellett érvelt, Párizs ezúttal a kilépés mellett döntött, mivel megítélése szerint a kísérlet nem hozta meg a várt eredményeket.

A megállapodást a britek javaslatára, a 2018 óta folyamatosan növekvő, kishajós („small boat”) csatornai átkelések visszaszorítása érdekében kötötték egy addig példátlan, kölcsönös csereelv alapján: minden egyes, kishajóval az Egyesült Királyságba érkezett és onnan Franciaországba visszaküldött migránsért cserébe London vállalta, hogy legálisan befogad egy, Franciaországban tartózkodó menedékkérőt. 2025-ben mintegy 50 ezren próbálták meg átkelni a Csatornán kishajókon.

A program hatékonysága azonban a kezdetektől erősen megkérdőjeleződött: a brit kormány saját adatai szerint idén május 1-jéig összesen 606 migránst küldtek vissza Franciaországba, és 588 menedékkérőt fogadtak be cserébe az Egyesült Királyságba - ez a teljes irreguláris csatornai érkezések mindössze mintegy egy százalékát tette ki. Chris Philp, a Konzervatív Párt árnyék-belügyminisztere korábban „szánalmasnak” nevezte a rendszert, rámutatva: még ha a kormány elérné a heti 50 fős visszaküldési célját, akkor is a kishajóval érkező migránsok 94 százaléka az országban maradhatna, vagyis a megállapodás gyakorlatilag semmilyen elrettentő hatást nem fejt ki.

A megállapodás meghosszabbításához mindkét fél beleegyezése szükséges lett volna - Franciaország pusztán azzal is véget vethetett a programnak, hogy megtagadta egy újabb meghosszabbítás jóváhagyását. A lépés újabb feszültségi pontot jelenthet a két ország migrációs együttműködésében, miközben a csatornai átkelések száma az idei évben is magas maradt.