Az ENSZ New York-i székhelyén bejelentett, több mint ötven országot és szervezetet – köztük az Európai Bizottságot, az Arab Ligát és az Iszlám Együttműködés Szervezetét – tömörítő koalíció éles nyomást helyez Tel-Avivra. A Sarah MacIntosh brit ENSZ-nagykövet által felolvasott nyilatkozat rámutat, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsi határozatban rögzített, 2025. január 19-én megállapított minimális segélymennyiséget a gyakorlatban még mindig nem sikerült elérni.

A nemzetközi közösség szerint a korlátozások miatt a humanitárius szervezetek képtelenek a válság által megkövetelt – katasztrófaelhárítási – skálán működni.

A helyzet súlyosságát fokozza az időjárás változása: a beköszöntő téli hónapok küszöbén Gáza lakosságának jelentős része továbbra is megfelelő menedék nélkül tengődik. Az alultáplált, legyengült lakosság így közvetlen veszélynek van kitéve a kihűlés, a különböző légúti fertőzések, valamint a víz útján terjedő és más megelőzhető betegységek miatt. A kritikus fontosságú építőanyagok, téli felszerelések és életmentő egészségügyi eszközök beáramlásának gátolása közvetlen humanitárius vészhelyzetet teremt.

Az aláírók kifejezetten az izraeli választásokat követően felálló új kormányhoz intézik sürgető felhívásukat. Követelik a szárazföldi határátkelők teljes körű megnyitását, a Kelet-Jeruzsálembe és Ciszjordániába irányuló orvosi ellátási útvonalak helyreállítását, valamint független, átlátható vizsgálatok lefolytatását az egészségügyi és humanitárius dolgozók elleni támadások ügyében. Emellett elengedhetetlennek tartják nemzetközi delegációk és a független sajtó beengedését a térségbe.

A diplomáciai nyomásgyakorlás mögött kézzelfogható kötelezettségvállalások is állnak: az egyezményt támogató államok ígéretet tettek arra, hogy közvetlenül is segítik a gázai téliesítési programokat. Ennek keretében vízellátási, higiéniai, egészségügyi és lakhatási eszközök célba juttatásával próbálják csökkenteni a lakosság szenvedéseit, és mérsékelni a közegészségügyi kockázatokat.