A megbeszélést csütörtökön a Kreml Szenátusi Palotájában tartották, egy nappal azután, hogy Abu-Dzabiban véget ért az orosz, az ukrán és az amerikai küldöttség kétnapos tárgyalása. Az AP tudósítása alapján a találkozó mintegy két órán át tartott. Steve Witkoffot és Jared Kushnert reggel a vnukovói repülőtéren Kirill Dmitriev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetője fogadta, a Kremlben pedig Yuri Ushakov elnöki külpolitikai tanácsadó is jelen volt, ezt az ABC News írta.

Vlagyimir Putyin a megbeszélésen megismételte, hogy a tűzszünet után Ukrajnába küldött európai csapatok „teljesen elfogadhatatlanok” lennének, Oroszország biztonsági fenyegetésnek és legitim célpontnak tekintené őket. „Más szóval a háború azonnal kiújulna” – mondta. Azt is közölte, hogy Moszkva egy leendő megállapodásban azt a négy ukrán régiót is a határain belülre érti, amelyeket 2022-ben a sajátjának nyilvánított. Az orosz elnök a találkozó elején arra kérte a megbízottakat, hogy adják át köszönetét Donald Trumpnak az orosz–ukrán kapcsolatfelvétel megszervezéséért, erről orosz sajtóhírek nyomán a Time számolt be.

Fogolycsere és európai részvétel

Kushner a látogatás előtt azt mondta, hogy Moszkvában az abu-dzabi tárgyalásokon elvben elfogadott nagyszabású fogolycsere véglegesítéséről egyeztetnek. A másik cél az volt, hogy Putyin hozzájáruljon: európai képviselők is csatlakozhassanak a kontinens biztonságáról szóló tárgyalásokhoz. Arról nincs hír, hogy az orosz elnök ebbe beleegyezett volna, a fogolycsere létszámát pedig továbbra sem hozták nyilvánosságra.

Az amerikai megbízott úgy fogalmazott, hogy az orosz és az ukrán delegáció „sok elvben megegyezett”, a békéhez vezető útról azonban eltér az álláspontjuk. A találkozó után a felek nem adtak ki közös nyilatkozatot.

Dublini folytatás

Witkoff és Kushner Moszkvából Dublinba utazik, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt tájékoztatják. Zelenszkij a fogolycserét pozitív lépésnek nevezte, de azt mondta, hogy Ukrajna a békéért cserébe nem mond le az orosz ellenőrzés alatt álló területeiről. Az ukrán elnök „lehetőségek ablakáról” beszélt, és azt reméli, hogy 2027 elejére eredmény születhet.