Az indiai diplomácia vezetője szerint a nemzetközi biztonság erodálódása és a kereskedelmi útvonalak destabilizációja globális szintű veszélyt jelent.

Az ENSZ 81. ülésszakának magas szintű vitáján Subrahmanyam Jaishankar indiai külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy a fegyveres konfliktusok immár nem csupán lokális krízisek, hanem az egész globális stabilitást aláássák.

New Delhi értékelése szerint a közvetlen harcterektől távol eső országok kénytelenek megfizetni a háborúk árát, miközben semmilyen befolyásuk nincs azok kirobbanására vagy megállítására.

India a Globális Dél országainak érdekeit kívánja képviselni a nyugati és a hagyományos nagyhatalmi narratívákkal szemben. Újdelhi az utóbbi időszakban következetesen hívja fel a figyelmet arra, hogy a világot átszövő ellátási láncok fegyverré alakítása, valamint az élelmiszer- és energiabiztonság folyamatos veszélyeztetése aránytalan terheket ró a fejlődő gazdaságokra.

India a diplomáciatörténeti szinten is aktívabb fellépésre törekszik a tengeri kereskedelem és a hajózás biztonsága terén. Nem sokkal a plenáris ülés előtt India Libériával közösen megalapította a Csoport a Hajózás és a Tengerészek Biztonságáért elnevezésű kezdeményezést, miután a Közel-Keleten, a Vörös-tengeren és a környező vizeken felerősödtek a polgári hajók elleni támadások, amelyekben indiai tengerészek is életüket vesztették.

Jaishankar felszólalásában nem mulasztotta el emlékeztetni a nemzetközi közösséget a Közel-Keleten dúló feszültségekre sem, hangsúlyozva, hogy a tartós béke eléréséhez elengedhetetlen a kétállami megoldás alkalmazása a palesztin krízisben.

Ezzel párhuzamosan India újra nyomatékosította: kész minden tőle telhetőt megtenni az energiahordozók és az élelmiszerek akadálymentes áramlásának fenntartásáért, de a nemzetközi szervek tehetetlensége a reformok elmaradása miatt fokozza a globális frusztrációt.

Az indiai külügyminiszter szavai így egyértelmű jelzésként értékelhetők a nyugati hatalmak és a konfliktusok érintettjei felé: a multilateralizmus válsága és a nemzetközi jog folyamatos háttérbe szorulása olyan láncreakciót indíthat el, amelyet a világ gazdasági motorjai sem képesek végtelen ideig ellensúlyozni.