Sean Parnell, a Pentagon szóvivője közleményében azt írta: a koalíciós erők és felszerelésük erbili légibázisról való távozása „az ISIS legyőzését célzó katonai küldetés sikeres lezárását jelenti”, és egyben átmenetet jelent „a háborús jellegű koalíciós küldetésről egy iraki vezetésű biztonsági erőfeszítésre, amelyet egy normálisabb, kétoldalú biztonsági kapcsolat támogat majd” - vagyis célzott kiképzést és hírszerzési segítséget.

A hadművelet 2014 augusztusában indult, miután az ISIS harcosai végigsöpörtek Szírián és Észak-Irakon, és az Egyesült Államok légicsapásokkal kezdett válaszolni - ez jelentette Washington visszatérését Irakba, miután Barack Obama elnöksége alatt 2011-ben kivonták a csapatokat.

A hadműveletben végül tucatnyi ország vett részt, amelyek légiereje és szárazföldi erői iraki, kurd, majd később szíriai partnererőket is támogattak. A Pentagon adatai szerint a misszió során 123 amerikai katona vesztette életét, 499-en megsebesültek, a koalíció becslése szerint pedig több mint 80 ezer ISIS-harcost öltek meg - az ISIS önjelölt kalifátusa mára a szíriai és iraki területeken egyaránt megszűnt.

A visszavonás egy 2024 szeptemberében Washington és Bagdad között kötött megállapodást zár le, amelynek keretében Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter idén júliusban, egy Ali al-Zaidi iraki miniszterelnökkel folytatott pentagoni találkozón erősítette meg a szeptember 30-i végleges dátumot.

Szakértők szerint azonban a kivonulás nem jelenti automatikusan azt, hogy Bagdad egyszerűbb biztonsági helyzet elé néz. Michael Knights, a Washington Institute munkatársa szerint „az irániak továbbra is érdekeltek Irakban, az Egyesült Államok viszont veszít az érdeklődéséből - ez, ha megtörténik, jellemzően nem szokott jó kimenetelhez vezetni”.

Jason Campbell, a Middle East Institute vezető munkatársa szerint a kivonulásnak lehet másik olvasata is: megfoszthatja igazolásuktól azokat az iráni támogatású milíciákat, amelyek eddig a fegyverben tartásukat az amerikai jelenléttel indokolták - rövid távon azonban ez inkább Irán és szövetségesei számára jelenthet kommunikációs sikert, miközben az ország egyes részein új sebezhetőségek keletkezhetnek.

Campbell szerint különösen a kurdok kerülhetnek nehezebb helyzetbe, mivel az erbili amerikai bázisok megszűnésével elveszítik az addig az amerikai erőket is védő légvédelmi rendszereket.

Al-Zaidi kormányfő eredetileg szeptember 30-ára tűzte ki az iráni támogatású milíciák leszerelésének határidejét, ezt azonban már 2027 júniusának végére halasztották. Knights szerint Washington egyfajta laissez-faire, vagyis megengedő hozzáállást tanúsít majd a milíciákkal szemben, amíg azok nem támadják az amerikai érdekeltségeket vagy Szaúd-Arábiát. Szerinte a Trump-adminisztráció pragmatikus megközelítést követ, és minél inkább Irán szolgálatába állnak vagy Szaúd-Arábiát támadják e csoportok, annál inkább valószínű, hogy Washington ismét rájuk fókuszál.

Újraszerveződhet az ISIS

Aggodalomra ad okot ugyanakkor Szirvan Barzani kurd parancsnok Reuternek tett nyilatkozata, amely szerint az amerikai hírszerzés, logisztikai támogatás és drónok hiánya esélyt adhat az ISIS újjászerveződésére: elmondása szerint már több mint két hete megfigyelhető az ISIS alvósejtjeinek fokozott mozgása, amióta nyilvánosságra került a szeptember végi koalíciós kivonulás terve, ez pedig szerinte érezhetően növelte a harcosok morálját.