A mobilhirdetési-azonosító (MAID) minden okostelefonhoz és Windows-eszközhöz tartozó, egyedi kód, amelyet a hirdetési iparág használ arra, hogy egy adott készülék felhasználóját appokon átívelően kövesse és célzott reklámokat jelenítsen meg neki. A gond az, hogy ugyanez a kód – adatbrókereken keresztül, teljesen legálisan megvásárolva – egy adott eszköz fizikai helyét is pontosan visszaadja. A Reuters birtokába került, Ron Wyden szenátor hivatalától származó levelek szerint a légierő már körülbelül két hónappal a nyilvánosságra hozás előtt (tehát nagyjából júliusban) kikapcsolta ezt számítógépein és telefonjain, a Különleges Műveleti Parancsnokság "nemrég" tette meg ugyanezt Windows-eszközein, a szárazföldi haderő pedig állítása szerint "korábban ez évben" már leállította a mobileszközeihez kötött hirdetési azonosítókat.

Wyden és 12 másik képviselő már 2026 májusában felhívta a figyelmet a problémára, azt állítva, hogy a Pentagon már 2016 óta ismeri ezt a kockázatot. Szeptember 6-án Wyden és Pat Harrigan republikánus képviselő közösen kérték a Védelmi Minisztérium Főfelügyelőjétől egy hivatalos vizsgálat elindítását – nem azért, mert a tiltások rosszak lettek volna, hanem mert szerintük messze nem elegendőek. A katonák és a bázisokon dolgozó szerződéses partnerek saját, magántulajdonú telefonjait ugyanis nem lehet egyszerűen "kikapcsolni" – ezekről a helyadat továbbra is kiszivárogtathat, ha a tulajdonosuk nem védekezik ellene tudatosan.

Nem 2026-os felfedezés – csak 2026-ban jutott el a döntésig

Az, hogy a kereskedelmi helyadat-piac katonai kockázatot jelent, nem most vált ismertté. A NATO Stratégiai Kommunikációs Kiválósági Központja (Riga) már 2021-ben kiadott egy jelentést, amely bizonyította: adatbrókerektől megvásárolt, teljesen legális adatokból egy red team gyakorlatban is profilozható és célozható katonai személyzet. Ez öt évvel megelőzte a mostani amerikai lépést. A probléma gyökere tehát nem az, hogy senki nem tudta – hanem hogy a felismerés és a tényleges, intézményi szintű, minden eszközre kiterjedő reakció között évek teltek el.

Más országoknál is előjött ez a probléma

Az amerikai eset egyáltalán nem áll egyedül – sőt, egy majdnem pontosan egyidejű, NATO-szintű ügy is felszínre került ugyanezekben a napokban. A holland oknyomozó platform, a Follow the Money 2026 szeptember elején mutatta ki, hogy a Polarsteps nevű utazás-nyomkövető alkalmazás gyenge adatvédelmi beállításai miatt több tucat amerikai, brit, holland, belga és francia katonai személyzet pontosan, méterre követhető volt – bázisokig, külföldi missziókig, otthoni lakcímükig. Egy konkrét eset szerint egy amerikai légierő-mechanikus posztjai felfedték, hogy a németországi Ramstein és Spangdahlem légibázisokon tartózkodik. Válaszul a holland Védelmi Minisztérium azonnal feketelistázta az alkalmazást a védelmi eszközökön, a belga Védelmi Minisztérium pedig szeptember 8-án megerősítette, hogy a geolokációs appok használata katonai létesítmények közelében általánosan tiltott – igaz, ez egy már meglévő szabály, és a szabályszegőket eddig csak figyelmeztették.

Az Egyesült Királyságban 2026 áprilisában derült ki, hogy 519 brit katonai és hírszerzési személy – köztük katonák, hírszerzési dolgozók és hozzátartozóik, a Northwood-i központi parancsnokság és a Faslane-i nukleáris tengeralattjáró-bázis állományából – a Strava fitneszalkalmazáson keresztül tette közzé saját mozgását, feltérképezhetővé téve nukleáris tengeralattjáró-bázisokat és rakétaelhárító-radarállásokat. A brit Védelmi Minisztérium akkor ezt "nem üzemi biztonsági fenyegetésnek" nevezte, és nem jelentett be érdemi, nyilvános lépést.

Izraelben a probléma különösen élesen jelentkezett: a Times of Israel és a JPost jelentése szerint a Hamász öt éven át, 2018-tól kezdve közel százezer IDF-katonát követett közösségi médián keresztül, hamis Facebook- és Instagram-profilokkal befészkelve magukat a katonák ismeretségi körébe, illetve hamis WhatsApp-csoportokkal. Az összegyűjtött adatokból napi jelentéseket állítottak össze bázis-elrendezésekről és egységek pozíciójáról; a 2024-es gázai hadműveletek során egy alagútrendszerben fizikai bizonyítékokat (térképeket, makettet) is találtak ehhez a tevékenységhez. Egy külön, 2022-es esetben egy hamis Strava-fiók harminc izraeli katonai bázisra posztolt hamis futásokat, hogy hozzáférjen az ott futó katonák profiljaihoz.

Az orosz-ukrán háborúban is felmerült hasonló probléma, de ott – fontos pontosítani – nem hirdetési azonosítókról, hanem közösségimédia-posztokról és mobilhálózati adatokról volt szó. A 2022 végi makijivkai támadásban, amely egy iskolából kialakított orosz katonai szálláson 89 (orosz adat) vagy akár 400 (ukrán adat) halálos áldozatot okozott, az orosz Védelmi Minisztérium a katonák tiltott telefonhasználatára hivatkozott a becsapódás pontosságának magyarázatául – bár Roman Horbyk, az Örebro Egyetem szakértője szerint ez a fegyelmezetlenség elfedésére szolgáló narratíva is lehetett. Egy másik, 2023-as esetben egy orosz tengeralattjáró-parancsnok meggyilkolását orosz média a férfi Strava-futóprofiljának nyilvánosságával hozta összefüggésbe, ezt azonban független forrás nem erősítette meg.

Amiről nincs megbízható, friss információ: nem található konkrét, MAID-specifikus intézkedés vagy dokumentált eset Németországban, Lengyelországban, a balti államokban, Kínában vagy Ausztráliában – bár Kínában és Ausztráliában is léteznek régebbi, rokon témájú (okosóra-tiltás, fitneszapp-figyelmeztetés) szabályok.

Tehát tényleg hülyék?

A kérdésre nem egyszerű a válasz. Az, hogy egy ekkora, technológiailag fejlett katonai apparátus évekig hagyta nyitva ezt a rést, miközben a NATO már 2021-ben figyelmeztetett rá, tényleg felveti a kérdést, miért kellett ennyi időnek eltelnie. Ugyanakkor – ahogy a holland, belga, brit és izraeli esetek is mutatják – ez nem egyetlen ország vagy egyetlen hadsereg vezetésének hülyesége, hanem egy strukturális probléma: több millió eszközön kell egységesen kikapcsolni egy funkciót.