A magyar Külügyminisztérium szeptember 8-án Orbán Anita külügyminiszter utasítására kiutasította az orosz nagykövetség tíz munkatársát, azzal az indoklással, hogy tevékenységük a Bécsi Egyezmény szerint elfogadhatatlan volt – ez a diplomáciai nyelvben jellemzően hírszerzési tevékenységre utaló megfogalmazás. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova még aznap "kemény és fájdalmas" választ ígért, Sztanyiszlavov nagykövet pedig a lépést "rendkívül barátságtalannak" és "példa nélküli, indokolatlan eszkalációnak" nevezte. Két nappal később, a TASZSZ-nak adott, jóval részletesebb interjúban a nagykövet ezt a döntést egy tágabb, több hónapos folyamat csúcspontjaként írta le.
Az ENSZ-irányelvektől a lipcsei incidensig
Sztanyiszlavov két korábbi fejleményt fűzött egy szálra a kiutasítás mellé. Az első egy augusztus 26-i kormányhatározat, amelyet Magyar Péter miniszterelnök írt alá az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakára készülő magyar delegáció számára: ez rögzíti, hogy Oroszország magatartása fenyegetést jelent Magyarországra, Európára és a globális rendre, és hogy Magyarország az ENSZ-ben elítéli az orosz katonai agressziót, teljes mértékben támogatva Ukrajna szuverenitását. A második a lipcsei repülőtéren augusztus elején lelepleződött, felrobbanni nem tudó, robbanóanyagot szállító drón ügye, amelyet a német kormány Oroszországnak tulajdonított – Orbán Anita ezt "Oroszország egyre veszélyesebb és vakmerőbb magatartásának" nevezte, amely "komoly fenyegetést jelent Európa biztonságára", és teljes szolidaritásáról biztosította Berlint. Sztanyiszlavov szerint mindkét dokumentum és nyilatkozat "bizonyíték nélküli" orosz veszélyt vizionál – ez az orosz fél saját, egyoldalú értékelése, amelyet a nagykövet nem támaszt alá ellenbizonyítékkal, és amelyet a magyar és a német kormány a maga részéről éppen a hivatkozott incidensekkel (a kiutasított diplomaták tevékenysége, a lipcsei drónügy) indokol.
A nagykövet szerint ez a diplomáciai sor azt mutatja, hogy "az új magyar diplomácia elveszíti saját külpolitikai irányvonalát", és "kritikai elemzés nélkül veszi át Brüsszel ideologizált dogmáit" – annak ellenére, hogy állítása szerint Magyar Péter nem sokkal korábban arra kérte uniós partnereit, hogy "hagyjanak fel az ideológiai vitákkal", és a "valódi együttműködésre" összpontosítsanak. Ezt a konkrét miniszterelnöki kijelentést önálló magyar forrásból nem sikerült megerősíteni, ezért ez az állítás kizárólag a nagykövet szavaiként közölhető.
A "kerítés"-hasonlat
A nagykövet szavai szerint Szergej Lavrov külügyminiszter egy közelmúltbeli televíziós interjújában az európai politikusokat olyan emberekhez hasonlította, akik folyamatosan felmásznak egy "kerítésre", amelyről aztán nagyon nehéz lesz leszállni, miközben újra és újra kijelentik, hogy Oroszországnak "stratégiai vereséget" kell szenvednie. (Ez a nagykövet saját összefoglalása/parafrázisa Lavrov ismételt retorikai fordulatairól – a kerítés-hasonlat önmagában egy 2026 szeptemberi, az Első Csatorna "Bolsaja Igra" programjában elhangzott Lavrov-nyilatkozathoz köthető, míg a "stratégiai vereség" elutasítása Lavrov régóta, több alkalommal is ismételt kijelentése.) Sztanyiszlavov ezt a képet Magyarországra vonatkoztatta: szerinte a magyar diplomácia – amely korábban aggodalommal figyelte ezt a folyamatot – most igyekszik "beérni" a kerítés tetején lévő vezetőket, pontosan akkor, amikor egyesek már a leszállás lehetőségét fontolgatják. Ez a párhuzam a nagykövet saját politikai értelmezése, nem tényállítás.
"100 nap" – és egy elmaradó válasz konkrét tartalma
Az interjú második felében a nagykövetet Magyar Péter kormányának eddigi tevékenységéről kérdezték – a Tisza-kormány, amely 2026. május 12-én állt fel, augusztus közepén tartotta meg a maga hivatalos "100 napos" mérlegét. Sztanyiszlavov diplomatikusan kitért az egyenes értékelés elől, azt mondva, hogy ez a magyar állampolgárokra, újságírókra és politológusokra tartozik – de hozzátette, hogy Magyarországon "gyors változások" zajlanak nemcsak belpolitikában, hanem külpolitikában is, és megismételte: a kölcsönös előnyökön alapuló orosz–magyar kapcsolatoknak "nincs észszerű alternatívája".
Amit a nagykövet nem árult el: mi lesz pontosan Moszkva "méltó válasza" a kiutasításra. Konkrét határidőt vagy intézkedést az interjúban sem jelentett be.
