A magyar állampolgárok számára nem ismeretlenek a hosszan elhúzódó vízumnehézségek: az Egyesült Államok 2017-től kezdve, majd 2021-ben és 2023-ban is szigorított a magyarok vízummentességén, ezt a korlátozást csak 2025 szeptemberében oldották fel teljesen.
Az orosz nagykövetség Facebook-oldalán megjelent közlemény szerint a konzuli osztály ügyfeleinek mostantól kizárólag előzetes időpont-egyeztetés útján, a nagykövetség elektronikus időpontfoglaló rendszerén (a világszerte használt, szabványos orosz konzuli platformon) keresztül lehet ügyet intézniük, a gyorsabb ügyintézéshez pedig a nagykövetség egy külső, kereskedelmi vízumközvetítő céget, az Interlink Service budapesti irodáját (1062 Budapest, Bajza utca 24.) ajánlja.
A "kényszerített távozás" mögött egy 2026. szeptember 8-i, éles diplomáciai lépés áll: Orbán Anita külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország azonnali hatállyal tíz orosz nagyköveti alkalmazottat utasít ki, mert a magyar elhárítás értékelése szerint a bécsi diplomáciai egyezménnyel összeegyeztethetetlen — a gyakorlatban kémkedési — tevékenységet folytattak. Ez volt 2018, a Szkripal-ügy utáni európai kiutasítási hullám óta az első ilyen léptékű magyar lépés, és éles törést jelentett Magyarország Oroszországhoz fűződő, lényegesen visszafogottabb viszonyához képest.
Jevgenyij Sztanyiszlavov magyarországi orosz nagykövet a döntést "rendkívül barátságtalannak" és "példátlan, indokolatlan eszkalációnak" nevezte, "méltó választ" helyezve kilátásba. Egy orosz parlamenti képviselő a gazdasági együttműködés visszaesésével, egy orosz szenátor pedig a gázszállítás leállításával fenyegetőzött. Magyar részről a lépést az elhárítás szuverenitásvédelmi, jogszerű intézkedéseként mutatták be, amely nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok megszakítását. A szeptember 25-i vízumügyi bejelentésre eddig nem érkezett külön magyar kormányzati reakció.
Az amerikai előzmény — több éven át tartó korlátozás
A magyar állampolgárok ESTA-alapú, vízummentes utazása az Egyesült Államokba éveken keresztül ténylegesen korlátozott volt. A háttérben egy 2011-ben bevezetett magyar honosítási eljárás állt, amely a határon túli magyaroknak biometrikus (ujjlenyomat- és arckép-) adatfelvétel nélkül biztosított állampolgárságot; 2017 áprilisában az amerikai Belbiztonsági Minisztérium (DHS) felfedezte, hogy ezt a hiányosságot kihasználva csalók jogszerű magyar útlevelekhez jutottak, amivel néhányan be is jutottak az Egyesült Államokba.
Emiatt a DHS 2017 októberében szigorúbb felülvizsgálat alá vonta Magyarország vízummentességi státuszát, majd 2021-ben megvonta az ESTA-jogosultságot minden, Magyarországon kívül született magyar állampolgártól. 2023 augusztusában pedig — hivatkozva arra, hogy a magyar fél csak korlátozott előrelépést tett a probléma kezelésében — minden magyar állampolgárra kiterjesztette a szigorítást: az ESTA érvényességét két évről egy évre csökkentette, és egyszeri belépésre korlátozta.
Ezt a több éves korlátozást végül csak 2025 szeptemberében oldotta fel teljesen a Trump-adminisztráció, arra hivatkozva, hogy Magyarország időközben megfelelően kezelte a biztonsági aggályokat — az akkor még hivatalban lévő Orbán-kormány ezt komoly diplomáciai eredményként könyvelte el.
Regionális trend
Magyarország lépése nem elszigetelt a térségben: Csehország szeptember 24-től szigorított az orosz diplomaták beutazási szabályain — viszonzásképp arra, hogy Oroszországban júniustól hasonló kötelezettség vonatkozik a cseh diplomatákra. A fejlemények azt mutatják, hogy a visegrádi térségben tágabb trend bontakozik ki a Moszkvával szembeni diplomáciai viszony szigorítása felé.
