2026. augusztus 8-án Alekszandr Gincburg akadémikus, a moszkvai Gamaleja Nemzeti Epidemiológiai és Mikrobiológiai Kutatóközpont tudományos vezetője bejelentette, hogy intézete három új rákvakcinán dolgozik: egy hólyagrák elleni készítményen (munkanevén Imuron-VAC), egy kissejtes tüdőrák elleni, valamint egy vastag- és végbélrák elleni oltáson. Az Index.hu orosz forrásokra hivatkozó cikke szerint az Imuron-VAC a bejelentés szerint „a következő 12 hónapon belül”, tehát nagyjából 2027 nyarára-őszére kaphat állami regisztrációt Oroszországban; a másik két készítmény fejlesztési fázisáról egyelőre nincs pontos adat, és az információt nemzetközi vagy független szakértők egyelőre nem erősítették meg.
Ezzel egy időben a TASZSZ orosz hírügynökség arról számolt be, hogy javaslat született: a 2026-os állami egészségbiztosítási garanciaprogramba vegyék fel a rákvakcinákat is, így azok ingyenessé válnának a betegek számára.
A NeoOncovac: egyetlen beteg kezelése, klinikai vizsgálati fázis nélkül
A NeoOncovac nevű, melanóma (bőrrák) elleni készítményt a Gamaleja Központ, a Nemzeti Radiológiai Orvosi Kutatóközpont és a Blohin Onkológiai Kutatóközpont fejleszti közösen, Gincburg akadémikus tudományos vezetésével. Az orosz Egészségügyi Minisztérium 2025 végén adott klinikai alkalmazási engedélyt a szernek.
Orosz források szerint 2026 áprilisában egy 60 éves, Kurszk megyei beteg kapta meg elsőként a vakcinát — a férfi előrehaladott melanómában szenvedett, és állapota immunterápia mellett is romlott. Azóta egy második beteg vakcinájának előállítása is megkezdődött. Gincburg egy másik nyilatkozata szerint a preklinikai, vagyis kísérleti tesztek során a metasztázisok mintegy 90 százalékban visszahúzódtak. A kezelési protokoll szerint a betegek az 1., 8. és 15. napon emelkedő dózisban, majd 21 naponta összesen mintegy tíz alkalommal kapják az oltást; egy kezelés ára hozzávetőleg 300 ezer rubel, amit a tervek szerint a kötelező egészségbiztosítás fedezne a jövőben.
Lényeges és a nyilvános kommunikációból gyakran kimaradó tény, hogy a NeoOncovac esetében nincs szó regisztrált, kontrollos klinikai vizsgálatról — sem I., sem II., sem III. fázisú vizsgálat nem zajlik. Amiről szó van, az egy, illetve két beteg egyedi, úgynevezett „compassionate use” jellegű kezelése, nem pedig egy szélesebb körű, tudományosan ellenőrzött vizsgálati program.
Az Enteromix: I. fázisú vizsgálat, most már nemzetközi nyilvántartásban is
A vastagbél- és végbélrák elleni Enteromixot az Orosz Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség (FMBA) fejleszti, Veronyika Szkvorcova vezetésével, a Nemzeti Radiológiai Kutatóközpont és az Engelhardt Molekuláris Biológiai Intézet közreműködésével. A fejlesztők a készítmény jövőbeli bővítését glioblasztómára és melanómára is tervezik.
Szkvorcova 2025. szeptember 5-én jelentette be a preklinikai vizsgálatok lezárását. Az emberi vizsgálatok I. fázisáról az orosz tisztségviselők (köztük Andrej Kaprin) 2025 júniusában, 48 önkéntes bevonásáról beszélve számoltak be — a vizsgálat a nemzetközi nyilvántartás szerint hivatalosan 2025. július 30-án indult, és a ClinicalTrials.gov hivatalos rekordja 24 fős tervezett létszámot ad meg. Ez az eltérés az orosz hivatalos nyilatkozatok és a nemzetközi vizsgálati nyilvántartás között önmagában is jól illusztrálja, mennyire nehéz pontos, egységes adatokhoz jutni a projektről.
2026 májusában a projekt bekerült a nemzetközi klinikai vizsgálati nyilvántartásba, a ClinicalTrials.gov-ra, NCT07584668 azonosítóval (kódja: EM-I-2024) — ez az egyetlen, nemzetközileg is ellenőrizhető, hivatalos adat a két orosz projekt közül bármelyikről. A bejegyzés szerint egy nyílt elrendezésű, egyközpontú, dózis-eszkalációs I. fázisú vizsgálatról van szó, amelynek célja a biztonságosság és a megfelelő dózis meghatározása — nem a hatásosság mérése, és placebokart sem tartalmaz. A vizsgálat elsődleges befejezése 2026 decemberére, teljes lezárása 2027 februárjára várható. Preklinikai, állatkísérletes adatok szerint a készítmény 60–80 százalékos tumorméret-csökkenést eredményezett.
Mit mutatnak ténylegesen a bizonyítékok
Egyik vakcina emberi vizsgálati adatai mögött sincs olyan lektorált (peer-reviewed) tanulmány, amely nemzetközi tudományos folyóiratban jelent volna meg — ezt független forrás, köztük a Snopes tényellenőrző oldal és egy oxfordi szakértő is megerősítette 2026 májusában. Az egyetlen nemzetközileg auditált, hivatalos adat az Enteromix ClinicalTrials.gov-bejegyzése, de ez — mint fent említettük — kizárólag egy I. fázisú, biztonságossági vizsgálat, hatásossági eredmény nélkül. A NeoOncovacnál pedig egyáltalán nincs regisztrált klinikai vizsgálati fázis, csak egyedi betegkezelések.
A közösségi médiában — elsősorban Afrikában — gyakran terjesztett „100 százalékos hatásosság” állítás kizárólag preklinikai, állatkísérletes adatból származik, nem emberi vizsgálatból. Ezt több tényellenőrző szervezet is külön dokumentálta 2025 szeptemberében, miután a közösségimédia-posztok az Enteromixot kész, ingyenesen elérhető gyógymódként kezdték terjeszteni. A CEDMO tényellenőrző hálózat és a Snopes egyaránt megerősítette, hogy ezek az állítások félrevezetőek voltak.
Mit mondanak a független szakértők
A nemzetközi onkológus szakma visszafogottabban nyilatkozik, mint az orosz állami kommunikáció. Dr. Patrick Ott, a Harvard Medical School és a Dana-Farber Cancer Institute kutatója szerint jelenleg nincs olyan rákterápia, amely 100 százalékos gyógyulást biztosítana; a teljes hatásosságra vonatkozó állításokat „egyszerűen nem hihetőnek” nevezte, és rámutatott, hogy egy gyors, ingyenes, tömeges elosztás logisztikailag is irreálisnak tűnik.
Jelenleg nincs olyan rákterápia, amely 100%-os gyógyulást ad.— Dr. Patrick Ott, Harvard Medical School / Dana-Farber Cancer Institute
Dr. Lennard Lee, az Oxfordi Egyetem klinikai onkológusa a 48 fős I. fázisú vizsgálatot „nagyon kicsi, korai stádiumú” mintának nevezte, hangsúlyozva, hogy egy III. fázisú vizsgálathoz jellemzően több száz, akár több ezer beteg bevonására van szükség. Elmondása szerint nem talált lektorált tudományos bizonyítékot az Enteromix humán klinikai vizsgálatára vonatkozóan.
Dr. David James Pinato, az Imperial College London kutatója a közzétett adatok minőségével kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat: mint fogalmazott, önmagában semmit nem jelent, ha egy vakcina-megközelítés — feltéve, hogy ez igaz — 100 százalékos hatásosságot ért el állatkísérletekben.
Az orosz oldalról is árnyaltabb hang hallható: dr. Vjacseszlav Koszorukov, a Blohin Nemzeti Onkológiai Kutatóközpont munkatársa szerint a technológia „úttörő, de nem csodaszer”. A World Health Organization (WHO) közlése szerint a szervezetnek nincs formális együttműködése az Enteromix-projekttel, a jóváhagyás kérdése pedig a nemzeti szabályozó hatóságok felelőssége.
Nemzetközi kontextus: hol tart valójában a tudomány
Amíg az orosz projektek preklinikai, illetve legfeljebb I. fázisú, kontroll nélküli stádiumban vannak, 2026. augusztus 19-én a Moderna és a Merck bejelentette, hogy személyre szabott mRNS-rákvakcinájuk (intismeran autogene, korábbi nevén V940 vagy mRNA-4157, Keytrudával kombinálva) sikeresen teljesítette III. fázisú vizsgálatának, az INTerpath-001-nek az elsődleges végpontját, a kiújulásmentes túlélést, valamint egy másodlagos végpontját, a távoli metasztázis-mentes túlélést is. A vizsgálatban 1137, sebészileg eltávolított, IIB–IV. stádiumú melanómás beteg vett részt. Ez az első olyan randomizált, kontrollos III. fázisú vizsgálat, amely mRNS-alapú, úgynevezett neoantigén rákvakcina hatásosságát igazolta emberi betegeken — az eredményt a Nature, a STAT News, valamint a Merck és a Moderna hivatalos közleménye is megerősítette.
Ez az egyetlen a bemutatott projektek közül, amelynek nemzetközileg auditált, lektorált szintű, kontrollos III. fázisú eredménye van — az orosz fejlesztések ehhez képest jóval korábbi, preklinikai vagy legfeljebb kontroll nélküli I. fázisú stádiumban tartanak.
Kína is aktív ezen a téren: a Likang Life Sciences LK101 nevű, személyre szabott mRNS-rákvakcinája 2023-ban kapott klinikai vizsgálati engedélyt, ez volt az ország első ilyen terméke. 2026 januárjában Oroszország és Kína együttműködési megállapodást jelentett be a személyre szabott sejtterápiák terén — ez a hír orosz állami forrásból (TV BRICS) származik, a részletekről független megerősítés egyelőre nincs.
Összességében a 2024 decemberében tett eredeti orosz ígéret — miszerint 2025-től minden érintett beteg ingyen kaphat személyre szabott mRNS-rákvakcinát — a bejelentés formájában nem valósult meg. Azóta a minta ismétlődik: újabb és újabb bejelentések, újabb ráktípusok, ám lektorált nemzetközi publikáció vagy auditált hatásossági adat továbbra sincs egyik orosz projekt mögött sem.
