A rendelet emellett arra utasítja az elnök tudományos és technológiai ügyekért felelős tanácsadóját, hogy dolgozzon ki egy hivatalos szövetségi meghatározást a „szuperintelligencia” fogalmára.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint a névváltoztatás azt hivatott tükrözni, hogy az Egyesült Államok - amely a technológia „szülőhazájaként” több mint 70 éve vezető szerepet tölt be a terület kutatásában és fejlesztésében - vezeti a világot ezen a területen, és az új elnevezés jobban kifejezi a technológia valódi képességeit, szemben a csupán az emberi intelligencia „utánzására” vagy „automatizálására” utaló „mesterséges intelligencia” kifejezéssel.

A kormányzat egyúttal felsorolta korábbi, e témában tett lépéseit is: a több mint 5 milliárd dolláros Genesis Mission programot a tudományos, orvosi, energetikai és gyártási áttörések felgyorsítására, a 2025 júliusában bemutatott, több mint 90 szövetségi intézkedést tartalmazó „Amerika AI cselekvési tervét”, valamint a 2026 márciusában közzétett Nemzeti Szuperintelligencia Szakpolitikai Keretrendszert.

Szuperintelligencia egyezményt is aláírtak

Trump a Fehér Házban technológiai vállalatvezetőkkel is találkozott, és velük közösen aláírt egy „A Fehér Ház Szuperintelligenciáról szóló Egyezménye: Közös kötelezettségvállalás a határterületi SI-felelősségről” elnevezésű, mindössze egyoldalas dokumentumot. Az aláírók között volt Elon Musk (Tesla, SpaceX), Mark Zuckerberg (Meta), Sundar Pichai (Google), Jensen Huang (Nvidia), Dario Amodei (Anthropic) és Greg Brockman (OpenAI) is. Mike Johnson, a Képviselőház elnöke szerint a dokumentum „elvi nyilatkozat”, amely önkéntes vállalásokat és elvárásokat fogalmaz meg, lényegében robusztus belső ellenőrzési mechanizmusokat és több rétegű, belső és külső felülvizsgálatot foglal magában.

Trump a megállapodást „erkölcsileg kötelező érvényű alkotmánynak” nevezte, és hangsúlyozta, hogy az iparág „önmagát fogja rendészetileg felügyelni” - azt is jelezte, hogy esetleg egy mintegy tízfős bizottságot is felállíthatnak a folyamat felügyeletére, ennek részletei azonban egyelőre tisztázatlanok. A dokumentum - kritikusai szerint - ugyanakkor rendkívül kevés konkrétumot tartalmaz: a cégek csupán azt „hiszik”, hogy bizonyos ellenőrzési és auditálási lépéseket „végre kellene hajtaniuk”, jogilag kötelező szabályozássá egyelőre nem vált, bár a dokumentum nyitva hagyja ennek jövőbeli lehetőségét is. Zuckerberg szerint a megállapodás „egy kezdet”, „jó lépés előre”, amelyben a cégek igazgatótanácsai független módon vizsgálják majd felül a külső auditorok jelentéseit.

A lépések azután születtek, hogy több vezető mesterségesintelligencia-fejlesztő is nyilvánosan figyelmeztetett a technológia veszélyeire, és annak lassítását szorgalmazta, mielőtt az „túljárna az emberek eszén”.

Trump ugyanakkor korábban, az ENSZ Közgyűlésén elmondott beszédében is leszögezte, hogy Washington „elutasítja” a mesterséges intelligencia globális szabályozására irányuló törekvéseket, arra hivatkozva, hogy a szigorúbb szabályozás visszavetné a fejlődést, és az Egyesült Államok versenyhátrányba kerülne Kínával szemben. Johnson a Képviselőház elnökeként hasonlóan érvelt: szerinte nem lehet moratóriumot elrendelni az AI fejlesztésére, mert azzal az ország elveszítené technológiai előnyét Kínával szemben - egy nappal korábban pedig egyenesen „kínai pszichológiai hadműveletnek” nevezte a mesterséges intelligencia veszélyeivel kapcsolatos aggodalmakat, amit szerinte politikai indíttatásból hangoztatnak egyes demokrata politikusok.