November 1., mindenszentek napja hagyományosan a sírok meglátogatásának ideje. A bécsi Zentralfriedhofot például éppen mindenszentek napján, 1874-ben nyitották meg. Az alábbi temetők nemcsak a halottakra emlékeztetnek: építészetük, történetük és legendáik miatt is érdemes megismerni őket.
Párizs és London: írók, zenészek és forradalmárok
A párizsi Père-Lachaise-t Napóleon alapította 1804-ben, Alexandre-Théodore Brongniart tervei alapján, XIV. Lajos gyóntatójáról, François de la Chaise-ről nevezték el. A 44 hektáros terület Párizs legnagyobb temetője, több mint egymillió ember nyugszik benne. Eleinte alig temettek ide, ezért 1817-ben látványosan áthelyezték Molière és Jean de La Fontaine maradványait, majd Abélard és Héloïse feltételezett földi maradványait is. 1830-ra már több mint 33 ezer sírja volt. A francia fővárosról korábbi cikkünkben is írtunk.
A legtöbb látogatót Jim Morrison, a The Doors énekesének sírhelye vonzza. Az énekes 1971. július 3-án, 27 évesen halt meg Párizsban, halálának hivatalos oka szívelégtelenség volt, de halálának körülmények azóta is vitatottak. Sírja eleinte jelöletlen volt, 1981-ben egy horvát szobrász, Mladen Mikulin állított rá márvány mellszobrot, amelyet 1988-ban ellopták. A párizsi rendőrség 2025 májusában, egy másik ügy nyomozása közben bukkant rá az eredeti szoborra.
Oscar Wilde síremlékét Jacob Epstein faragta, 1914 augusztusában Aleister Crowley leplezte le. A látogatók eleinte rúzsos csókokkal borították az emlékhelyet, majd 2011 és 2014 között üvegfalat emeltek a síremlék alsó fele köré. A sírban Wilde szeretőjének és irodalmi hagyatékgondozójának, Robbie Ross a hamvai is ott vannak.
A Père-Lachaise-ben nyugszik még Frédéric Chopin, Marcel Proust, Honoré de Balzac, Édith Piaf, Colette és Sarah Bernhardt, Maria Callas neve pedig csak a kolumbárium egyik fülkéjén áll, mert ott csupán emléktábla található.
A londoni Highgate temetőt 1839-ben nyitották meg, a központi Londont övező hét nagy temető, az úgynevezett „Magnificent Seven” egyikeként. Stephen Geary tervezte, a nyugati részt a gótikus sírboltok, az Egyiptomi sétány és a Libanon-kör teszik különlegessé, mindkettő I. fokozatú műemlék. A Swain's Lane másik oldalán fekvő keleti rész 1860-ban nyílt meg. A mintegy 15 hektáros területen körülbelül 53 ezer sír van, és nagyjából 170 ezer ember nyugszik itt. A park természetvédelmi területként is működik.
Highgate leghíresebb lakója Karl Marx, aki 1883. március 14-én halt meg Londonban, síremléke a keleti részen áll, szintén I. fokozatú műemlék, és 1965-ben, majd 1970-ben is robbantási kísérlet célpontja volt. Ugyanitt nyugszik George Eliot és George Henry Lewes, valamint Douglas Adams, akinek a hamvait temették el. A nyugati részben nyugszik Michael Faraday, Christina Rossetti, Elizabeth Siddal, Catherine Dickens, George Michael és Beryl Bainbridge. A temetőhöz a hatvanas évektől a nyolcvanas évek végéig okkult hírnév is tapadt, főként a „highgate-i vámpír” legendája miatt.
Arlington és Recoleta: nemzeti emlékhelyek
Az Arlington National Cemetery-t 1864. május 13-án, az amerikai polgárháború idején alapították Virginiában. A 639 hektáros temetőben több mint 400 ezren nyugszanak, évente mintegy 6900 temetést tartanak, naponta átlagosan 27–30-at.
A terület Arlington House birtokához tartozott, amelyet George Washington Parke Custis kezdett építeni 1802-ben, és végül unokájához, Mary Anna Custis Lee-hez, Robert E. Lee feleségéhez került. A polgárháború alatt az Unió csapatai megszállták, a kormány pedig 1864-ben adóárverésen, 26 800 dollárért szerezte meg. A Legfelsőbb Bíróság 1882-ben 5–4 arányban a Lee család javára döntött, mert a lefoglalás nem felelt meg a törvényes eljárásnak, Lee fia pedig 1883-ban 150 ezer dollárért eladta a földet a kormánynak.
A kennedy-család is itt van eltemetve
A temető legismertebb része John F. Kennedy sírja. Az elnököt 1963 novemberében temették el, 1967. március 14-én helyezték át mintegy hat méterrel arrébb, sírját örökláng jelzi. Mellette nyugszik felesége, Jacqueline Kennedy, kisfiuk, Patrick és halva született lányuk, Arabella.
Robert F. Kennedyt 1968 júniusában temették el, 1971. december 1-jén pedig mintegy harminc méterrel áthelyezték, Edward Kennedy és Ethel Kennedy egyszerű keresztek alatt nyugszik. Itt van eltemetve William Howard Taft és John J. Pershing, valamint John Glenn és Benjamin O. Davis Jr. is.
evita sírja a leglátogatottabb
A buenos aires-i Recoleta 1822. november 17-én nyílt Cementerio del Norte néven, egy egykori kolostor kertjében. A mindössze 5,5 hektáros területen 4691 föld feletti sírbolt áll, ebből 94-et nemzeti történelmi emlékművé nyilvánított az állam. Az 1880 és 1930 közötti síremlékek anyaga többnyire Párizsból és Milánóból érkezett, a stílusok az art decótól és szecessziótól a barokkig és a neogótikáig terjednek, az utcák pedig inkább kisvárosi háztömbökre emlékeztetnek.
Itt nyugszik Domingo Faustino Sarmiento, Bartolomé Mitre, Nicolás Avellaneda, Julio Argentino Roca, Carlos Pellegrini, Hipólito Yrigoyen és Raúl Alfonsín, mindegyikük Argentína elnöke volt.
A leglátogatottabb sírbolt Eva Perón, vagyis Evita sírja. Az 1952-ben elhunyt First Lady testét Pedro Ara balzsamozó kezelte, vérét glicerinre cserélték, majd közel két évig a CGT szakszervezeti szövetség egykori irodájában állították ki. Az 1955-ös puccs után a katonai hatóságok elvitték, és tizenhat évig nem volt ismert, hol van. 1971-ben egy milánói kriptában találták meg „María Maggi de Magistris” néven, Spanyolországba szállították, ahol Juan Perón az otthonában őrizte. Perón 1974-es halála után Isabel Perón hazaszállíttatta, a holttestet 1976-ban a Duarte család sírboltjában helyezték végső nyugalomra. A márványpadló csapóajtaja alatt két koporsós rekesz van, alatta egy újabb rekeszben áll Evita koporsója.
Moszkva, Bécs és Dublin: ahol a nemzet nagyjai nyugszanak
A moszkvai Novogyevicsi-temető a 16. századi kolostor déli fala mellett fekszik, Ivan Maskov tervei alapján 1898-ban nyitották meg. A 7,5 hektáros parkszerű területen több mint 27 ezren nyugszanak, köztük Anton Csehov, Mihail Bulgakov, Dmitrij Sosztakovics, Szergej Prokofjev, Szergej Eizenstein, Vlagyimir Majakovszkij, Msztyiszlav Rosztropovics, Nyikita Hruscsov és Borisz Jelcin. Nyikolaj Gogol és Szergej Akszakov maradványait más temetőkből helyezték át ide. Mihail Gorbacsovot 2022-ben temették el itt.
A bécsi Zentralfriedhofról 1863-ban született döntés, 1874. november 1-jén nyitották meg. A mintegy 2,4 négyzetkilométeres temető Európa egyik legnagyobbja, a hamburgi Ohlsdorf után a második legnagyobb a világon a területe alapján. Több mint 330 ezer sírban nagyjából hárommillió ember nyugszik. A díszsírhelyeken Ludwig van Beethoven, Franz Schubert, Johannes Brahms, ifj. Johann Strauss, Arnold Schönberg és Antonio Salieri nyugszik, Falco sírja is látogatott. Wolfgang Amadeus Mozartnak csak jelképes síremléke, vagyis kenotáfiuma van itt, mert ő a St. Marx temetőben nyugszik.
A dublini Glasnevint 1832-ben alapította Daniel O'Connell, mert az ír katolikusoknak a büntetőtörvények idején gyakran nem volt saját temetőjük, és a szertartásokat is korlátozták a protestáns temetőkben. Az 1823-as St. Kevin's Churchyard-i vita adta a végső lökést az alapításhoz. A mintegy 50 hektáros temetőben több mint 1,5 millió ember nyugszik, közülük nagyjából 800 ezren a nagy éhínség és egy későbbi kolerajárvány idején kerültek jelöletlen tömegsírokba. Itt van eltemetve O'Connell, Charles Stewart Parnell, Michael Collins, Éamon de Valera, Constance Markievicz, Roger Casement, Brendan Behan és Luke Kelly. O'Connell sírboltja az 1869-ben elkészült, 55 méter magas O'Connell-torony tövében található, a temetői múzeum 2010 márciusában nyílt meg.
a japán szent hegy és a budapesti nemzeti sírkert
A japán Okunoin a Kója-hegyen, Wakayama prefektúrában fekszik, és 835-ben nyitották meg. Itt található Kúkainak, a Singon buddhista iskola alapítójának mauzóleuma, a Gobjó, amelyet nem nyitottak meg a nyilvánosság előtt. Több mint tízezer lámpást égetnek folyamatosan a környéken, kettőről azt mondják, hogy több mint 900 éve ég. A két kilométernél hosszabb terület Japán legnagyobb temetője, több mint 200 ezer sírral és emlékművel, sok szerzetes és hűbérúr nyugszik itt. A modern részben céges síremlékek is vannak: az elsőt 1938-ban építették Konosuke Matsushitának, a Panasonic alapítójának, egy másik emlékművön Saturn V rakéta modellje áll.
A budapesti Kerepesi temető, hivatalos nevén Fiumei Úti Sírkert 1847-ben nyílt Józsefváros külső részén, az első temetésre 1849-ben került sor. A mintegy 56 hektáros terület Európa egyik legnagyobb nemzeti panteonja, 1885-ben a városi hatóságok díszsírhellyé nyilvánították, ami sok neves személyiséget vonzott ide. Három államférfi kapott mauzóleumot: Batthyány Lajos, akinek kivégzéséről korábbi cikkünk számolt be, Deák Ferenc 1876-ban és Kossuth Lajos 1894-ben. Itt nyugszik Ady Endre, Jókai Mór és Kádár János is, a művészek parcellája 1929-ben, a Munkásmozgalmi Mauzóleum 1958-ban jött létre.
