A német szövetségi parlament pénteken elfogadta a titkosszolgálatok átfogó reformját, így a német hírszerzés a jövőben nemcsak információt gyűjthet, hanem aktívan be is avatkozhat. A Bundestag 309 igen és 190 nem szavazattal, 71 tartózkodás mellett szavazta meg a csomagot, amely a külföldi hírszerzésért felelős BND és a belföldi Alkotmányvédelmi Hivatal, a BfV jogköreit is kibővíti, erről a dpa jelentése nyomán az ad-hoc-news számolt be. A reformot Friedrich Merz kancellár CDU/CSU–SPD-koalíciója támogatta.

Hackertámadás és szabotázs külföldön

A BND meghatározott fenyegetettségi helyzetekben külföldön behatolhat informatikai rendszerekbe, leállíthat szervereket, törölhet vagy módosíthat adatokat. Bizonyos esetekben szabotázsakciót is végrehajthat, például hatástalaníthat ellenséges fegyverrendszereket, megbéníthatja állami hackercsoportok szervereit, dezinformációs hálózatokat, illetve fegyverek és szabotázseszközök ellátási láncait. Célzott likvidálást továbbra sem hajthat végre.

A szolgálat a stratégiai távközlési felderítés során a tartalmakat hat hónapig, a metaadatokat 13 hónapig tárolhatja átvizsgálás nélkül, és a hatalmas adatmennyiség elemzéséhez AI-t is bevethet. Luca Manns, a Kölni Egyetem hírszerzési kutatóközpontjának igazgatója az AFP-nek úgy fogalmazott, hogy a BND a jövőben részben félkatonai jogkörökkel rendelkezik, és jól összevethető lesz a brit MI6-tal, ezt a The Local közölte.

Titkos belépés lakásokba belföldön

Az Alkotmányvédelmi Hivatal szigorú feltételek mellett titokban beléphet lakásokba, hogy adatokat olvasson ki egy eszközről vagy fegyvert tegyen használhatatlanná. Bővül a jogköre a titkosított kommunikáció megfigyelésére, az online kutatásra, az AI-alapú adatelemzésre és a biometrikus arcfelismerésre. Hatástalaníthat robbanóanyagokat, átirányíthat vagy blokkolhat adatfolyamokat, és adatokat kérhet fizetési szolgáltatóktól, online platformoktól és autógyártóktól. Kivételes esetben 16 és 17 éves informátorokat is alkalmazhat a szervezett bűnözés felderítésére.

A hivatal egy korábbi javaslat alapján saját hamis információkat is terjeszthetett volna, ezt azonban éles bírálat után módosították: tilos minden olyan lépés, amely valakinek a magán- vagy szakmai jó hírnevét sértené. Letartóztatásra és nyílt házkutatásra egyik szolgálat sem jogosult, személyekkel szemben kényszert nem alkalmazhatnak, az orvosok, pszichoterapeuták, ügyvédek és újságírók titoktartása pedig külön védelmet kap. A legtöbb beavatkozó intézkedést előzetesen a Független Ellenőrző Tanácsnak kell jóváhagynia, amelyet hat tagról tizenkettőre bővítenek. Sürgős esetben a vizsgálat utólag is megtörténhet.

Árnyékháború vagy az évszázad reformja?

Alexander Dobrindt belügyminiszter az évszázad reformjának nevezte a törvényt, amellyel a szolgálatok valódi titkosszolgálatokká válnak, és elutasította, hogy titkosrendőrség jönne létre. A kormány Oroszország, Kína és Irán fokozódó tevékenységével indokolta a lépést, köztük vasúti szabotázzsal, kórházak elleni kibertámadásokkal, a berlini áramellátás elleni támadással és a lipcsei–hallei repülőtérnél észlelt robbanószeres drónnal. Martin Jäger BND-elnök korábban arról beszélt, hogy Moszkva be nem jelentett árnyékháborút folytat Németország ellen.

Az ellenzék élesen bírálta a reformot. Clara Bünger, a Baloldal biztonságpolitikai szóvivője bírálta a törvényt, amely szerinte elmossa a hírszerzés és a rendőrség közötti határt, és úgy fogalmazott, hogy a kormány feladja a szocializmus bűneiből levont egyik központi tanulságot - összegzett a LTO portál.

Alice Weidel, az Alternatíva Németországért, az AfD frakcióvezetője a német jogállam elleni támadásról beszélt. A pártot maga az Alkotmányvédelmi Hivatal is megfigyeli, és attól tart, hogy a BfV Stasi 2.0-vá válhat. A Zöldek a BND-ről szóló törvényt megszavazták, az Alkotmányvédelmi Hivatalról szólót nem. Konstantin von Notz, a párt politikusa arra figyelmeztetett, hogy a koalíciónak komoly problémái lesznek az alkotmánybíróság előtt.

A második világháború után Németországban szigorúan elválasztották a hírszerzést a rendőri munkától, a döntést a Gestapo és a kelet-német Stasi öröksége is meghatározta. Dobrindt a vitában erre utalva azt mondta, hogy a Stasi és a Gestapo nem ismert semmilyen ellenőrzést. A törvény most a tartományokat képviselő Bundesrat elé kerül, a bírálók pedig alkotmányjogi panaszt ígérnek. A kormányt az idő is szorította: a karlsruhei alkotmánybíróság az év végéig adott határidőt a BND távközlési felderítési szabályainak átírására.