Kallas nem arról beszélt, hogy Oroszország mint állam hivatalos csatornán, önként adná át ezeket az adatokat, hanem arról, hogy a tagállami hírszerző szolgálatok saját eszközeikkel szerezhetnének információt az orosz katonai nyilvántartásokból.
Egy régóta húzódó, alig haladó ügy
Az EU 2025 eleje óta (eredetileg észt/balti kezdeményezésre) dolgozik egy olyan beutazási tilalmon, amely kizárná a Schengen-térségből az Ukrajna elleni háborúban harcoló vagy harcolt orosz katonákat. A jogalapot a 2026 júliusi szankciós csomagban igyekeztek megteremteni, de a sajtóbeszámolók forrásonként eltérően írják le, mennyire konkrétan sikerült ez – egyes beszámolók szerint csak kivételekkel (pl. bizonyítottan deszertált katonákra) szelídített formában, más beszámoló szerint a gyakorlati végrehajtás egy, csak később kidolgozandó mechanizmustól vált feltételessé, amelyet legkorábban a november 16-i ülésen terjeszthettek elő. Kallas a mostani sajtótájékoztatón azt is jelezte, hogy a legújabb szankciós csomagot "a következő napokban" terjesztik elő a tagállamoknak, ebben nem zárta ki a katonák beutazási tilalmának szerepeltetését.
A gyakorlati akadály jelentős: Ukrajna több mint félmillió orosz katona adatait megosztotta az európai hatóságokkal, de közel egy év munka után a tagállamok ezeknek kevesebb mint 1 százalékát vitték fel a Schengeni Információs Rendszerbe. A rendszert nem egy ilyen méretű, Európában soha nem járt külföldi katonai állomány megfigyelésére szánták: minden egyes névhez egyedi fenyegetettség-értékelés, jogalap és formális döntés szükséges, ráadásul sok listázott személy a magas orosz veszteségek miatt valószínűleg már életét vesztette, és a tagállamok a jogi fellebbezések áradatától is tartanak. Ez technikailag nem azonos az EU általános emberi jogi ("Magnitsky-típusú") szankciós rendszerével, hanem az Oroszország-specifikus szankciós keret és a Schengeni Információs Rendszer beutazási szabályainak része.
A konkrét szankciós lépés
A november 16-i ülésen a tagállamok mintegy 140 (más, a végső jóváhagyás előtti beszámoló szerint 145) új személyt és céget vettek fel az Oroszország-szankciós listára – finomítókat, bankokat, e-kereskedelmi vállalatokat, valamint az orosz "árnyékflottát" segítő öböl-menti és kelet-ázsiai cégeket –, és szankciókat vezettek be orosz kibertámadásokért és hibrid/dezinformációs tevékenységért felelős személyekkel szemben is. (Az ukrán gyermekek jogellenes kitelepítése miatti, tíz személyt és tizenhét szervezetet érintő EU-szankciók egy korábbi, 2026. szeptember 28-i tanácsi döntés részei voltak, nem a november 16-i lista újdonsága.)















