Az Interfax november 1-jén közölt adatai szerint a Török Áramlat európai — azaz a Bulgárián át Szerbia, Magyarország, Görögország, Románia és Észak-Macedónia felé vezető — ágán októberben 1,615 milliárd köbméter gáz áramlott át, ami 4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év eleje óta szállított mennyiség ugyanakkor továbbra is enyhén növekvő trendet mutat: január és október között összesen 14,672 milliárd köbméter gázt szállítottak a vezetéken, ami 0,9 százalékos éves növekedést jelent.
Az októberi visszaesés a kapacitáskihasználtság növekedésével párhuzamosan következett be: miközben szeptemberben a vezeték kapacitásának 79 százalékát használták ki, októberben ez az arány 92 százalékra nőtt. A vezeték európai ágának tervezett éves kapacitása 15,75 milliárd köbméter — ehhez képest a 2025-ös teljes éves volumen 18,06 milliárd köbméter volt, ami arra utal, hogy a vezeték gyakorlatilag a tervezettnél is nagyobb terhelés mellett működik.
Nem ez a vezeték legnagyobb visszaesése
A Török Áramlatnak két ága van: az egyik Törökország belföldi ellátását szolgálja, a másik Délkelet-Európa felé továbbítja a gázt. A törökországi ágon a visszaesés ennél jóval nagyobb mértékű: a TASS október 7-i jelentése szerint január és augusztus között 16,7 százalékkal, 12,1 milliárd köbméterre csökkent a törökországi orosz csővezetékes gázimport, augusztusban önmagában pedig 61 százalékkal esett vissza éves alapon.
Az Európai Unió 2026 februárjában hatályba lépett rendelete szerint az orosz LNG-import 2026 végéig, a csővezetékes gázimport pedig legkésőbb 2027. november 30-ig teljesen megszűnik az EU-ban.
Magyarország és Szerbia függősége
Magyarország orosz gázimportjának mintegy 70 százaléka érkezik a Török Áramlaton keresztül, évi becslések szerint 5-6 milliárd köbméter, ami a hazai, 8-9 milliárd köbméteres éves földgázfogyasztás jelentős részét fedezi. Szerbia esetében az orosz gáz a hazai igény akár 90 százalékát is kiteheti, Belgrád Azerbajdzsánból és görögországi LNG-terminálokról próbál diverzifikálni. A vezeték érzékenységét jól mutatja, hogy 2026 áprilisában szabotázsgyanú miatt a vezeték magyarországi szakaszát katonai védelem alá helyezték — Ukrajna ekkor tagadta a felelősségét. Szeptember 21-én emellett egy ötnapos leállás is volt a vezetéken, ez azonban a bolgár rendszerirányító bejelentett, tervezett karbantartása volt, nem orosz elzárás vagy ellátási zavar.
A mostani, októberi, négy százalékos visszaesésre vonatkozóan a kutatás nem talált konkrét magyar vagy szerb kormányzati reakciót vagy nyilatkozatot — ha ilyen a közeljövőben megjelenik, azt külön érdemes figyelni, de a cikk megírásakor ez még nem történt meg.
