Az exit pollok 50,7–52,5 százalékos Iotova-győzelmet mutattak: az Alpha Research 52,5 és 43,4, a Market Links 50,7 és 44 százalékos arányt mért. A Myara párhuzamos számlálásában a szavazatok teljes feldolgozása után Iotova 58,2, Gyurov 38,6 százalékon állt, az Alpha Research a szavazatok 80 százalékánál 57,1 és 39,3 százalékot közölt – írta a BNT. Ezek nem hivatalos adatok, a Központi Választási Bizottság eredményeit hétfőre ígérték.

A második fordulóban magasabb volt a részvétel, mint az első körben: délután 4 óráig 19,33 százalék ment el szavazni, szemben a 15,95 százalékkal az első fordulóban. Az október 25-i szavazás 22,98 százalékos részvétele a legalacsonyabb volt a bolgár elnökválasztások történetében. A végső részvételi adat még nem ismert.

Az első fordulóban Iotova 34,76, Gyurov 31,95 százalékot kapott, a harmadik helyen a Revival jelöltje, Kostadin Kostadinov végzett 12,55 százalékkal. A közvélemény-kutatások az első kör előtt akár húsz százalékpontos Iotova-előnyt jósoltak. Az eredményről és a magas távolmaradásról korábbi cikkünkben írtunk.

Két jelölt, két külpolitikai irány

Iotova 62 éves, volt újságíró és európai parlamenti képviselő, Rumen Radev alelnökeként dolgozott, majd idén lett államfő, miután Radev lemondott az elnöki posztról, hogy pártja élén induljon a parlamenti választáson. Radev, aki ma miniszterelnök, támogatja. Iotova a Moszkvával folytatott párbeszédet szorgalmazza, ellenzi a katonai segélyt Ukrajnának, támogatja az uniós és a NATO-tagságot, és azt mondta, hogy a béke csak tárgyalások útján jöhet el.

A 50 éves Gyurov közgazdász, korábbi ügyvezető miniszterelnök és a Bolgár Nemzeti Bank volt alelnöke. A reformpárti, nyugatbarát ellenzék támogatja, az első forduló után a GERB vezetője, Boyko Borissov is úgy nyilatkozott, hogy rá szavaz, de szavazóit nem szólította fel erre. Gyurov határozottan kiáll Ukrajna mellett, biztonsági együttműködési megállapodást írt alá Kijevvel, és bírálta a kormányt, amiért nem nevezi meg Oroszországot agresszorként – írta az AP.

A kampányt a Fekete-tengeren október során több hajót ért dróntámadás is beárnyékolta, ezekben tengerészek haltak meg vagy tűntek el. Radev úgy fogalmazott, hogy a támadások orosz érdekeket szolgálhatnak, és berendelte az orosz nagykövetet, a kormány viszont úgy fogalmaz, hogy közvetlen bizonyíték nem köti őket Moszkvához. Radev a szavazást a „béke és háború” közötti választásként állította be, Gyurov pedig azt mondta, hogy aki nincs az asztalnál, az az étlapon van.

Az ellenzék azzal vádolta Radevet, hogy állami erőforrásokat használt Iotova kampányához. A KVB elutasította a vádat, Gyurov kampánya pedig bírósághoz fordult – tudósított az AFP.

Mit tehet a bolgár elnök?

A bolgár államfő a fegyveres erők főparancsnoka, kiírja a parlamenti választásokat, kinevezi az ügyvezető kormányokat, állampolgárságot és menedékjogot ad, kegyelmet gyakorolhat, és korlátozott vétójoga van a törvényekkel szemben. A hivatalba lépés 2027 januárjában várható, az elnök legfeljebb két ötéves ciklust tölthet be, Iotova mostani hónapjai nem számítanak bele ebbe. Megfigyelők arra figyelmeztetnek, hogy Iotova győzelme esetén az elnöki tisztség is a kormánytöbbség kezében maradna, ami gyengítheti a fékeket és ellensúlyokat.