Robert Francis Prevost 1955. szeptember 14-én született Chicagóban, Louis Marius Prevost és Mildred Agnes Prevost gyermekeként – édesapja a haditengerészet második világháborús veteránjaként később iskolakerületi felügyelő lett, édesanyja könyvtártudományi és pedagógiai végzettséget szerzett.

A francia, olasz, spanyol és louisianai kreol gyökerekkel rendelkező család az Illinois állambeli Dolton településen élt, ahol a fiatal Prevost mély vallásos neveltetést kapott. Miután 1977-ben matematikából szerzett diplomát a Villanova Egyetemen, még ugyanabban az évben belépett a Szent Ágoston-rendbe, majd 1982-ben Rómában pappá szentelték.

Prevost 1985 és 1998 között hosszú éveket töltött Peruban, misszióban: részt vett az El Niño okozta katasztrófák utáni segélyezésben, egy trujillói ágostonos szemináriumot vezetett, és aktívan toborzott perui fiatalokat a papi hivatásra.

Az ország politikai erőszakkal terhelt időszakában az emberi jogok védelmezőjeként tartották számon, mind a kormányerőkkel, mind a Fényes Ösvény gerillamozgalmával szemben. Évekkel később nyíltan bírálta Alberto Fujimori korábbi elnököt, 2017-ben pedig nyilvános bocsánatkérésre szólította fel az általa elkövetett súlyos igazságtalanságokért.

1998-tól rendi vezetői pozíciókat töltött be, 2001 és 2013 között két egymást követő ciklusban az Ágoston-rend általános elöljárója (prior generálisa) volt Rómában – ez idő alatt, 2004-ben Buenos Airesben találkozott a rend akkori argentin tartományfőnökével, a későbbi Ferenc pápával, Jorge Bergoglióval. 2015-ben visszatért Peruba, ahol Ferenc pápa kinevezése nyomán Chiclayo megyéspüspökeként szolgált 2023-ig. Ez alatt az idő alatt a segélyakciókat szervezett, és programot indított az emberkereskedelem áldozatainak és szexmunkásoknak új szakmák elsajátítására. Egyházmegyéjét kritikák is érték amiatt, hogy állítólag nem vizsgált ki alaposan bizonyos papi visszaélési ügyeket.

XIV. Leó pápa
XIV. Leó pápa Fotó: deposithphotos

Az első amerikai pápa

2023 januárjában Ferenc pápa a Püspöki Dikasztérium prefektusává nevezte ki. Ez a világ püspöki kinevezéseit felügyelő tisztség jelentősen megnövelte esélyeit egy jövőbeli pápaválasztáson. Még ugyanabban az évben bíborossá kreálták, 2025 februárjában pedig albanói bíboros-püspök lett.

A 2025. május 8-i konklávén, a második napon, a negyedik szavazási forduló után választották pápává. Eleinte sokan csak „esélytelen kívülállóként” tekintettek rá, részben amerikai állampolgársága miatt. Prevost maga is úgy vélte, „amerikaiként nem választhatnak meg”. Ennek ellenére ő lett az első Egyesült Államokban született pápa, az első Ágoston rendi pápa, és az úgynevezett baby boomer generáció első tagja e tisztségben.

Pápai nevét XIII. Leó pápa emlékére választotta, aki a második ipari forradalom idején a munkások jogaiért és a társadalmi igazságosságért emelte fel a hangját. Prevost elmondása szerint ezzel kívánt reagálni napjaink „új ipari forradalmának”, vagyis a mesterséges intelligencia által felvetett kihívásainak kérdésére.

Eddigi pápasága alatt következetesen kiállt a fegyveres konfliktusok és a nacionalizmus ellen, a migránsok jogai mellett, és többször is figyelmeztetett a mesterséges intelligencia technológiájának kockázataira. Szentté avatta Carlo Acutist és Pier Giorgio Frassatit, felkereste Törökországot és Libanont (a nikaiai zsinat 1700. évfordulója alkalmából), Monacót, valamint első pápai látogatóként Algériát is bejárta egy afrikai körút keretében, amely Kamerunba, Angolába és Egyenlítői-Guineába is elvezette; 2026 júniusában pedig Spanyolországba látogatott. Idén szembement a hagyományhű X. Piusz Papi Testvériséggel is, ami újabb kiközösítésekhez vezetett az általuk engedély nélkül végzett püspökszentelések miatt.