A jelenlegi kormányt Ulf Kristersson miniszterelnök vezeti, akinek Mérsékelt Párt (M), Kereszténydemokraták (KD) és Liberálisok (L) alkotta koalíciója kisebbségi kormányként kormányoz, a Svéd Demokraták (SD) parlamenti támogatásával – ezt a megállapodást nevezik Tidö-egyezménynek. A választás egyik legfontosabb tétje, hogy amennyiben a Tidö-blokk pártjai megőrzik többségüket, ezúttal – a 2022-es választással ellentétben – a Svéd Demokraták már nem csupán külső támogatóként, hanem várhatóan a kormány tényleges részeként vennének részt a kormányzásban.

A négy párt ehhez márciusban, hosszas egyeztetések után jutott el egy „Svéd Ígéret” elnevezésű megállapodással, amely többek között egy, a 2030-as választásokkor tartandó euróbevezetési népszavazást is tartalmaz.

A fő kihívó a szociáldemokrata Magdalena Andersson, aki a jóléti szolgáltatások megvédésére, a gazdasági biztonság erősítésére és a társadalmi kohézió helyreállítására építette kampányát. Az ellenzéki oldal ugyanakkor megosztott: a Baloldali Párt (V) kormányzati szerepvállalást szeretne egy esetleges baloldali győzelem esetén, ezt azonban a Centrumpárt (C) elutasítja – ez komoly nehézséget okoz egy hiteles kormányváltó alternatíva összeállításához.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Szociáldemokraták (S) vezetnek 28,3 százalékkal, a Svéd Demokraták (SD) pedig 19,3 százalékkal a második helyen állnak – a verseny azonban rendkívül szoros. Bár a baloldal papíron vezet, a jobboldali blokk az elmúlt hónapokban egy tízpontos hátrányt is ledolgozott.

Mérsékelt Párt élén maga Kristersson áll, a Kereszténydemokratákat Ebba Busch, a Liberálisokat Simona Mohamsson, a Baloldali Pártot Nooshi Dadgostar, a Centrumpártot Elisabeth Thand Ringqvist, a Zöldeket pedig Amanda Lind és Daniel Helldén vezeti, míg a Svéd Demokraták élén továbbra is Jimmie Åkesson áll.

Ami a svédeknek fontos

A kampányban a választók augusztusi felmérések szerint elsősorban az egészségügyet, az oktatást, a közrendet, a bevándorlás és integráció kérdését, az időskori ellátást, a gazdaságot, a foglalkoztatást, a klímapolitikát, az adózást és az energiapolitikát tartották a legfontosabb témáknak. A Kristersson-kormány az elmúlt ciklusban jelentősen szigorította a bevándorlási szabályokat: a 2026 júniusában elfogadott, úgynevezett „jó magaviselet törvénye” lehetővé teszi a tartózkodási engedélyek visszavonását is „rossz viselkedés” esetén, ez a lépés is jól mutatja a kormányzat szigorítás felé mutató irányvonalát a bevándorlás és az integráció területén.

A szavazóhelyiségek bezárása után az első, előzetes eredmények a választási éjszakán, várhatóan este kilenc óra körül válnak ismertté, a végleges eredményeket pedig a hétvége folyamán hitelesítik.