Az elemzés szerint a legmagasabb fizetéseket az építőiparban kínálják: a csúcskategóriás hirdetések havi 72 ezer hrivnyáig (mai árfolyamon, 1 hrivnya ≈ 7,14 forinttal számolva, körülbelül 514 ezer forintig) mennek fel, a szerelők, villanyszerelők és hegesztők pedig jellemzően 45 ezer hrivnya (nagyjából 321 ezer forint) körüli összeget kereshetnek.
Az újonnan feladott álláshirdetések átlagos kínált bére 38 ezer hrivnya, azaz körülbelül 271 ezer forint – ez jóval az ukrán törvényes minimálbér, 8647 hrivnya (kb. 61 700 forint) fölött van. Fontos megkülönböztetni ezt az álláshirdetési átlagot az ország tényleges, minden szektorra kiterjedő átlagbérétől, amely más felmérések szerint ennél alacsonyabb, 30 500 hrivnya (kb. 218 ezer forint) körül alakul – a két szám más-más mutatót jelöl, az egyik az újonnan meghirdetett állásokra kínált fizetést, a másik a ténylegesen kifizetett, teljes munkaerőpiaci átlagot mutatja.
Ahol nő, és ahol csökken a kereslet
A nyitott pozíciók száma jelentősen eltérően alakul az ország egyes részein. A délkeleti és középső régiókban – amelyek részben közelebb esnek a háborús eseményekhez, és ahol feltehetően jelentős újjáépítési munkák is zajlanak – kifejezetten nőtt az építőipari szakemberek iránti kereslet: Kropivnickijben 27, Dnyipróban 23, Poltavában 16, Zaporizzsjában pedig 14 százalékkal bővült a nyitott állások száma. Ezzel szemben a fővárosban, Kijevben 12, a nyugati nagyvárosokban pedig 8-10 százalékkal csökkent a meghirdetett pozíciók száma.
Érdekes módon, ezzel részben ellentétes tendencia figyelhető meg magában az álláskeresési aktivitásban: a nyugat-ukrajnai Ungváron 46, Lvivben 41, Hmelnickijben pedig 29 százalékkal nőtt a beérkező jelentkezések száma. Ez arra utalhat, hogy ezekben a biztonságosabbnak számító, nyugatabbra fekvő városokban – ahová a háború elől sokan az ország keletebbi részeiről költöztek – egyre többen keresnek állást, miközben a helyi munkaerőpiac nem tud ezzel arányosan bővülni: több a jelentkező, mint amennyi új álláshelyet hirdetnek.
