Az Újdelhi Nyilatkozatot Narendra Modi indiai miniszterelnök jelentette be a csúcs kulcseredményeként. A dokumentum sürgeti az ENSZ, azon belül a Biztonsági Tanács reformját – Kína és Oroszország ennek kapcsán megerősítette India és Brazília állandó tagságra irányuló törekvésének támogatását –, nagyobb szerepet követel a fejlődő országoknak a globális döntéshozatalban, és az IMF és a Világbank szavazati jogainak, vezetői pozícióinak átalakítását szorgalmazza a mai gazdasági súlyokhoz igazítva. A szöveg emellett elutasítja az egyoldalú vám- és kereskedelmi intézkedéseket, amelyek szerinte sértik a Kereskedelmi Világszervezet szabályait, és aggodalmát fejezi ki a másodlagos szankciók és az uniós szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus miatt. Külön pontban ítéli el a terrorizmust, nevesítve a 2025 áprilisi, Dzsammu-Kasmírban elkövetett pahalgami támadást, és sürgeti az ENSZ átfogó terrorizmusellenes egyezményének elfogadását. Modi emellett tíz javaslatot terjesztett elő egy önálló "BRICS reform-útiterv" kidolgozására. A nyilatkozat pontos, hivatalos szövegét nem sikerült elsődleges forrásból beszerezni, ezért szó szerinti idézetet belőle nem közlünk.
Hajnalig tartó alkudozás Irán és az Emírségek között
A nyilatkozat elfogadása korántsem volt magától értetődő. A vita középpontjában az állt, hogyan minősítse a szöveg a jelenleg is zajló nyugat-ázsiai háborút: Irán egyértelmű elítélést követelt az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni akcióival szemben, miközben saját, a térség más országai elleni csapásait önvédelemként igyekezett feltüntetni. Az Egyesült Arab Emírségek ezzel szemben ragaszkodott hozzá, hogy a dokumentum Irán csapásait is kritizálja. Ez a nézetkülönbség nem új keletű: már 2026 májusában megakadályozta, hogy a BRICS külügyminiszterei közös nyilatkozatot fogadjanak el, akkor India külügyminisztériuma kénytelen volt beérni egy egyoldalú "elnöki összefoglalóval". Az áttörést ezúttal India által vezetett, több napos háttértárgyalások hozták meg, amelyekben – több forrás szerint – Oroszország Iránhoz fűződő szoros viszonya is szerepet játszott. A végleges, kompromisszumos megoldás szerint a szöveg nem nevez meg egyetlen konkrét országot sem, hanem – hírügynökségi beszámolók összefoglalása szerint – általánosságban elítéli bármely fél egyoldalú, be nem jelentett agresszióját; a dokumentum pontos, hivatalos angol megfogalmazását azonban nem sikerült elsődleges forrásból megerősíteni, ezért szó szerinti idézetként nem közöljük. Az iráni elnök, Maszúd Pezeskján a csúcsot megelőző Üzleti Fórumon úgy fogalmazott: "A BRICS-nek olyan környezetet kell teremtenie, amelyben egyetlen ország sem zavarhatja meg egy másik ország törvényes kereskedelmét egy pénzügyi eszköz vagy technológia monopolizálásával."
Hszi Csin-ping: a BRICS legyen békéltető
Hszi Csin-ping kínai elnök arra szólította fel a tagállamokat, hogy vállaljanak békéltető szerepet a nyugat-ázsiai konfliktusban, mondván, a háború "nem szolgálja a nemzetközi közösség közös érdekeit". Felszólította a BRICS-et, hogy "ellenezze a tömbösödést, más országok szuverenitásának megsértését és belügyeikbe való beavatkozást", és "konstruktívan vegyen részt a gócpontok rendezésében". Hszi az AI-témában is konkrét bejelentést tett: Kína egy "AI-alapú új iparosítás" programot indít, és felállít egy, kínai vezetésű "Világ Mesterséges Intelligencia Együttműködési Szervezetet", amelyhez minden BRICS-tagot csatlakozásra hívott.
Putyin a G7-et gúnyolta, a szankciókról beszélt
Putyin – még a formális csúcs megnyitása előtt, a péntek esti Üzleti Fórumon – azt hangoztatta: "a BRICS munkája senki ellen sem irányul. Ez kizárólag egyetlen közös célt szolgál: országaink és népeink fenntartható fejlődését és jólétét." Élesen bírálta a Nyugat Oroszországra kirótt szankcióit: állítása szerint "több mint 30 ezer szankciót vetettek ki Oroszországra, ami kétszer annyi, mint a világ összes többi országára kirótt szankció összesen". A G7-ről gúnyosan megjegyezte: "nem tudom, miért nevezik magukat 'nagy' hetesnek". Az elmúlt öt évben a globális GDP-növekmény több mint 40 százalékát a BRICS-országok adták, a G7 csak 29 százalékot, Oroszország pedig 2023 és 2025 között kumuláltan 10,3 százalékkal növelte GDP-jét 2,3 százalékos munkanélküliség mellett – ezekre az orosz állításokra az ukrán Kyiv Post reagált kritikusan.
Ami még nyitott kérdés
A csúcs egyik legfigyeltebb eseménye, a Modi és Hszi Csin-ping közötti kétoldalú találkozó ennek a cikknek a lezárásakor még nem zajlott le. Napirenden a tényleges ellenőrzési vonal menti stabilitás, a mintegy 112 milliárd dolláros indiai kereskedelmi hiány, valamint a ritkaföldfém-ellátás kérdései szerepelnek majd, Hszi hét év után első indiai látogatásának keretében. A csúcs emellett több, kevésbé látványos, de gyakorlati eredményt is hozott: az Új Fejlesztési Bank elnöke, Dilma Rousseff bejelentette, hogy az intézmény a jövőben hiteleinek 30 százalékát tagországi helyi valutában folyósítja, a pénzügyminiszterek pedig a határon átnyúló fizetési rendszerek további összekapcsolásáról egyeztettek.
