Kalid Sejk Mohamedet, a szeptember 11-i támadások feltételezett fő szervezőjét 2003. március 1-jén fogták el egy közös amerikai–pakisztáni akcióban a pakisztáni Rawalpindiban. Az elfogás pillanatában senki nem sejtette, hogy a nyomán induló büntetőeljárás több mint két évtizeddel később is érdemi tárgyalás nélkül fog állni.
Titkos börtönök, "fokozott kihallgatási technikák"
Az elfogást követően Mohamedet nem hagyományos büntetés-végrehajtási intézetbe, hanem a CIA úgynevezett "fekete helyszínei" közé, titkos, harmadik országokban működtetett létesítményekbe szállították. Itt olyan módszereket alkalmaztak vele szemben, amelyeket a CIA belső dokumentumai "fokozott kihallgatási technikáknak" neveztek – a valóságban ez alvásmegvonást, kényszerpózokat és ismételt vízbefojtásos kihallgatást jelentett. A 2014-ben nyilvánosságra hozott szenátusi jelentés szerint Mohamedet egyetlen hónap alatt 183 alkalommal vetették alá ennek a módszernek.
A bizonyíték, ami mégsem bizonyíték
A katonai bizottság előtt zajló eljárás gyakorlatilag a kezdetektől ugyanabba a jogi falba ütközik: felhasználható-e bíróság előtt egy olyan vallomás, amelyet a vádlott kínzás hatása alatt tett – akár évekkel a kínzás után is? A védelem szerint a Mohamed által később, a guantánamói kihallgatásokon tett nyilatkozatok is szennyezettek, hiszen ugyanaz a félelem és kényszer hatja át őket, mint a CIA-fogságban tetteket. Az ügyészség ezzel szemben azzal érvel, hogy a katonai bizottság elé kerülő vallomások már a kínzástól "elkülöníthetők".
A tárgyalás előtti bizonyítási vita önmagában több évet vett igénybe – és a per érdemi szakasza még mindig nem kezdődött el.
Huszonöt év ítélet NÉLKÜL
A jogi huzavona miatt az ügy tárgyalási időpontja évről évre csúszott. 2026 augusztusában a katonai bíró 2028 júniusára tűzte ki a tárgyalás kezdetét – ez azt jelenti, hogy ha minden a jelenlegi ütemterv szerint halad, a merényletek után huszonhét évvel kezdődhet el érdemben a per. Eközben Mohamed és vádlott-társai jogi képviselői rendszeresen hivatkoznak arra, hogy a kínzás öröksége miatt a vádlottak tisztességes eljáráshoz való joga is sérül – ez az érvelés áll a 2024-es vádalku és az azt övező, azóta is zajló jogi csata hátterében is.
