Orbán Anita közölte, hogy az Európai Bizottság szeptember végén terjeszti elő a bővítési reformra vonatkozó javaslatát, októberben az Európai Tanács külön napirendi pontként foglalkozik a bővítés kérdésével, ezzel egy időben pedig megjelenik az éves bővítési jelentés is, decemberben pedig a tagállamok kijelölik a következő időszak irányvonalát.

A magyar külügyminiszter szerint a mostani egyeztetés ennek a több hónapos folyamatnak az egyik állomása volt.

Az ukrán csatlakozási folyamat kapcsán Orbán Anita megerősítette, hogy Magyarország csak akkor támogatja további tárgyalási fejezetek megnyitását, ha Kijev konkrét lépéseket tesz a kárpátaljai magyar közösség jogainak biztosítására.

Magyarország az elmúlt időszakban már többször is blokkolta ukrán csatlakozási fejezetei megnyitását, jelezve, hogy a vétó elsősorban nem az adott fejezetek tartalmával, hanem a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének rendezésével kapcsolatos alkupozíció megőrzésével áll összefüggésben.

Magyar Péter miniszterelnök kormánya ugyanakkor a korábbiaktól eltérő megközelítést választott: júniusban egy, a kormányfő szavaival „történelmi jelentőségű” megállapodást kötött Ukrajnával, amely hivatalosan is garantálná a kárpátaljai magyar közösség oktatási, kulturális, nyelvi és politikai jogait.

Marta Kos korábban úgy reagált Magyarország legutóbbi blokkolására, hogy szerinte minden fennmaradó tárgyalási fejezetnek „a lehető leghamarabb” meg kellene nyílnia, hozzátéve: „Ukrajna teljesítette a feltételeket.” A biztos a közelmúltban személyesen is ellátogatott a kárpátaljai Ungvárra, ahol magyar és szlovák kisebbségi diákok iskoláit kereste fel, és találkozott Ukrajna Nemzeti Kisebbségi Tanácsának képviselőivel, hogy áttekintsék az ukrán hatóságok kisebbségi jogok megerősítése terén tett legújabb lépéseit. Kos a nyáron úgy fogalmazott, hogy 2026 az uniós bővítés szempontjából „már most is rekordévnek” számít, és a bővítési folyamat az ősz folyamán tovább gyorsulhat.