Altman a beszélgetésben, amelyet Ti Morse, a startup-alapítókkal készített interjúiról ismert Relentless című podcast vezet, úgy fogalmazott:
A technológia régóta azt ígéri az embereknek, hogy kevesebbet fognak dolgozni, és rengeteg szabadidejük lesz. De valahogy sosem jön el a négyórás munkahét tömeges elterjedése a társadalomban. És nem számítok rá, hogy az AI ezen változtatna.
Hozzátette: "Szerintem mindannyian sokkal elfoglaltabbak leszünk egy szuperintelligencia utáni világban, mint gondoltuk. Panaszkodni fogunk rá, de titkon boldogok leszünk." Indoklása szerint az emberi ambíció és verseny egyfajta "relatív játék": bármilyen hatékonyságnövekedést új célokkal, új feladatokkal töltünk ki, ezért a felszabaduló idő sosem alakul át ténylegesen szabadidővé. Altman szó szerint a technológia egyik régi, sosem beváltott ígéretére, a legendás "négyórás munkahétre" utalt – ez a beszélgetés adja azonban a keretet ahhoz a tágabb kérdéshez is, amiért ez a nyilatkozat most, hetekkel később ismét szóba került: vajon a jelenleg zajló, a négynapos munkahétre irányuló kísérletek elterjedhetnek-e tömegesen. A nyilatkozat egyébként eredetileg 2026 júliusában hangzott el; a szeptember eleji, ismételt felkapottsága egy korábbi epizód újrafelfedezésének tűnik, a pontos kiváltó ok nem ismert.
A mintegy hetvenperces beszélgetés jóval túlment a munkahét kérdésén: Altman kijelentette, hogy szerinte "beléptünk a szingularitásba", amit élete várt pillanataként jellemzett, és úgy fogalmazott, hogy az OpenAI "közel áll ahhoz, hogy megalkosson egy dzsinnt, ami bármilyen kívánságot teljesít". A munkahetes kijelentés ebbe a tágabb, a mesterséges általános intelligencia (AGI) közelségéről szóló narratívába illeszkedik: Altman szerint a technológiai fejlődés nem a munka mennyiségét csökkenti, hanem az elvárásokat emeli.
Áprilisban még pont az ellenkezőjét javasolta a saját cége
Az állítás azért is figyelemre méltó, mert kirívóan ellentmond annak, amit maga az OpenAI, Altmanhoz köthető formában, mintegy négy hónappal korábban képviselt. 2026. április 6-án az OpenAI közzétett egy tizenhárom oldalas szakpolitikai dokumentumot "Industrial Policy for the Intelligence Age" (Iparpolitika az intelligencia korára) címmel, amely kifejezetten javasolta időkorlátos, heti 32 órás, azaz négynapos munkahét-kísérletek állami ösztönzését – fizetéscsökkentés nélkül –, azzal a céllal, hogy a mesterséges intelligencia által felszabaduló munkaidő tartósan rövidebb munkahétté alakuljon át. Ugyanez a dokumentum robotadót és állami közvagyonalapot is felvetett.
Ez nem az egyetlen fordulat Altman idevágó nyilatkozatainak történetében. 2021-es, "Moore's Law for Everything" című esszéjében még arról írt, hogy az AI és a robotok fokozatosan átveszik a gazdaság nagy részét, ami "felszabadítja" az embereket a mindennapi kényszermunka alól – ehhez egy univerzális alapjövedelem-javaslatot is társított. Majd 2026. május 26-án, egy sydney-i pénzügyi csúcstalálkozón Altman és Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója egyaránt visszavonta korábbi, a munkahelyek tömeges eltűnését jósló figyelmeztetéseiket. Több elemző (köztük a Fortune munkatársai) ezt azzal hozta összefüggésbe, hogy az OpenAI és az Anthropic egyaránt egy potenciális, több ezer milliárd dolláros tőzsdei bevezetésre készül, aminek nem tenne jót egy tömeges munkahely-pusztítási narratíva.
