A litvániai Alytus melletti transzformátorállomás leginkább egy ostromlott erődre hasonlít: homokzsákokból rakott falak, betontömbökből épített védőgátak, szögesdróttal körülvett terület, ahová csak szigorú beléptetés után lehet bejutni.
„Ez a létesítmény bármilyen típusú támadás elsődleges célpontja”
– fogalmazott Arturas Kuliesas, a litván állami hálózatüzemeltető, a Litgrid egyik, a hálózati infrastruktúra védelméért felelős programjának vezetője egy, az Európai Bizottság által szervezett látogatáson - számolt be a Le Monde francia napilap.
Az alytusi állomás kulcsszerepet játszik abban, hogy a balti államok leváljanak Moszkva energiafüggéséről: itt csatlakozik a hálózat a Lengyelországból érkező nagyfeszültségű vezetékekhez. Litvánia, Lettország és Észtország 2025 februárjában kapcsolódott le végleg az orosz–fehérorosz BRELL hálózatról, és szinkronizálódott a kontinentális európai villamosenergia-rendszerrel – ez az 1,65 milliárd eurós, háromnegyed részben uniós forrásból finanszírozott, történelmi jelentőségű projekt incidens nélkül zajlott le.
Több mint másfél évvel később a balti államok mégsem lazítanak az éberségen: továbbra is maximális készültségi szintet tartanak fenn, amit a litván légtérben nemrég észlelt drónbehatolások is táplálnak. Litvánia ezért 2024-ben 150 millió eurót különített el öt évre egy átfogó „ellenálló-képességi” tervre: betonfalak, drónelhárító hálók, valamint stratégiai tartalék-berendezések és alkatrészek felhalmozása egy esetleges orosz szabotázsakció esetére.
A balti térség nem alaptalanul fokozza az éberségét: 2024 karácsonyán feltételezett szabotázs történt az Estlink 2 nevű, Észtországot Finnországgal összekötő tengeralatti energiakábelen, amely a Balti-tengert azóta is a hibrid hadviselés egyik gócpontjává tette.
Lengyelországban az orosz titkosszolgálat 16-os számú központja állítólag több zavaró jellegű szabotázsakciót is végrehajtott kritikus infrastruktúra, köztük kombinált hő- és erőművek ellen, 2025-ben pedig egy Svédország nyugati részén található fűtőműnél is orosz kötődésű csoportot azonosítottak egy kibertámadás elkövetőjeként.
2026 júliusában az Európai Unió és az Egyesült Királyság is hivatalosan az oroszoknak tulajdonította a lengyel áramhálózat elleni kibertámadást.
Németországban több szabotázskísérlet is történt
Németországban két külön szabotázskísérletet is vizsgálnak a hatóságok. A nyugat-németországi Bergheimben egy transzformátorállomás technikai berendezéseit érte szándékos rongálás, aminek következtében öt lignitalapú erőművi blokk, összesen 4200 megawattnyi kapacitás esett ki a hálózatból (egy 600 megawattos blokkot azóta sikerült visszakapcsolni).
Ezzel szinte egy időben Brandenburgban ismeretlenek vezetőképes anyagot tartalmazó eszközökkel rongáltak meg nagyfeszültségű vezetékeket egy kritikus fontosságú csomópontnál.
Franciaországban szimulációs gyakorlatot tartanak
Erre a fenyegetettségre válaszul Franciaország július 8-án hagyta jóvá egy nagyszabású, be nem jelentett, országos áramszünet-szimulációs gyakorlat megszervezését a 2027-es év második felére. A gyakorlatban részt vesz a két legnagyobb francia hálózatüzemeltető, az Enedis és az RTE, több kormányzati minisztérium, állami hatóság, valamint a francia katonai parancsnoki lánc is.
A cél a francia állam reagáló képességének, az áram-helyreállítási időknek, valamint az alapvető közszolgáltatások fenntartási képességének tesztelése egy elhúzódó áramkimaradás idején. A francia tisztviselők szerint a gyakorlat teljes részleteit 2026 vége előtt hozzák majd nyilvánosságra.
A Le Monde szerint mindez nem jelenti azt, hogy a legrosszabb forgatókönyv – egy kontinentális méretű áramszünet – elkerülhetetlen volna, ugyanakkor a szakértők egyetértenek abban, hogy a felkészülés elengedhetetlen.
