A törökországi Antalyában zajló COP31 klímakonferencián a Mesterséges Intelligencia és Klímainformációs Integritásért Alapított Globális Kezdeményezés (Global Initiative for Information Integrity on Climate Change) – amelyet az ENSZ, az UNESCO és Brazília társelnököl – egy olyan új útmutató csomagot mutatott be, amely alapjaiban változtathatja meg azt, ahogy a digitális rendszerek a klímaváltozásról kommunikálnak. Az elmúlt években a lakosság egyre nagyobb arányban fordul a mesterséges intelligencián alapuló eszközökhöz és chatbotokhoz globális környezetvédelmi kérdésekben, ám a technológia sajátosságai komoly kockázatokat rejtenek magukban.
Az ENSZ Közgyűlése által létrehozott Független Nemzetközi Tudományos Panel az MI-ről már korábban rávilágított arra a rendszerszintű problémára, hogy a generatív modellek számára sokkal könnyebb folyékony, meggyőzően csengő szöveget előállítani, mint tényszerűen valós információkat biztosítani. Ez a veszély különösen kritikus időkben – például szélsőséges időjárási katasztrófák vagy éghajlati vészhelyzetek idején – fokozódik, amikor a hamis, mesterségesen generált képek vagy videók sokszor gyorsabban terjednek a közösségi terekben, mint a hivatalos meteorológiai vagy katasztrófavédelmi figyelmeztetések.
Az antalyai dokumentum kettős megközelítést alkalmaz: egyszerre vizsgálja azt, hogy mit mond az MI a klímáról, és azt is, hogy mit árulnak el magáról az MI-ről. A technológiai vállalatok számára megfogalmazott elvárások szerint kötelezővé kellene tenni annak felmérését, hogy a rendszereik hogyan befolyásolják a klímainformációk hitelességét. Emellett nyíltan fel kellene vállalniuk és publikálniuk kellene saját működésük környezeti terheit – így az adatközpontok energiafelhasználását, valamint a szén-dioxid-, vízi- és földhasználati lábnyomukat.
A kezdeményezés nem csupán a szilícium-völgyi óriáscégeket, hanem a nemzetállamokat is cselekvésre szólítja fel. A kormányoktól elvárják, hogy az információs integritás kérdését szervesen építsék be a nemzeti mesterségesintelligencia-stratégiákba, valamint a hivatalos éghajlat-politikai tervekbe. A folyamat pénzügyi és kutatási támogatottságát jelzi az is, hogy Németország már a konferencián több mint 2,2 millió dolláros támogatást ajánlott fel a témához kapcsolódó kutatásokra és a lakossági tudatosság növelését célzó kampányokra.
Ez a globális szintű kezdeményezés közvetlenül illeszkedik a tavalyi, brazíliai COP30-on elfogadott Belémi Nyilatkozat szellemiségébe, amely történetesen először emelte be a klímainformációs integritás ügyét a hivatalos klímadokumentumok közé. Míg a nagyhatalmak és a nemzetközi szervezetek a szabályozási keretek szigorításán dolgoznak, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az információs szuverénitás védelme és a technológiai átláthatóság megteremtése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a társadalom helyes döntéseket hozhasson a zöld átmenet kérdéseiben.
