Öt év négy hónap egy atomreaktorért
A blokk építése 2021. május 19-én kezdődött — az alapkő-letételi ünnepségen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz államfő videókapcsolaton át vett részt, egyszerre indítva el a Tianvan-7 és -8, valamint a Hszudapao-3 és -4 blokkok építését. Az első betonozástól a hálózatra kapcsolásig tehát körülbelül öt év és négy hónap telt el.
Kritikusságtól az áramtermelésig kilenc nap
A reaktor szeptember végén érte el az első kritikusságot — a World Nuclear News egy, szeptember 29-i keltezésű cikke már arról számolt be, hogy a blokk elérte az önfenntartó láncreakciót és a minimális, ellenőrizhető teljesítményszintet. Ha ez a dátum pontos, akkor mindössze kilenc nap telt el az első kritikusságtól a hálózatra kapcsolásig.
A hetedik a sorban — de melyik "családból"?
Források szerint a Tianwan-7 a hetedik olyan, VVER-1200 márkanév alatt forgalmazott blokk a világon, amely eljutott a tényleges áramtermelésig — a megelőző hat (Novovoronyezs II-1 és II-2, Leningrád II-1 és II-2 Oroszországban, Osztrovec-1 és Osztrovec-2 Belaruszban) mind kereskedelmi üzemben áll. Fontos technológiai árnyalat: a VVER-1200 nem egységes reaktortípus, hanem egy tervcsalád két fő mérnöki variánssal — a Novovoronyezsnél használt, inkább passzív biztonsági rendszerekre épülő V-392M, és a Leningrádnál, Belaruszban, majd Kínában is alkalmazott V-491, amely nagyobb súlyt helyez az aktív biztonsági rendszerekre. A Tianwan-7 és -8 ez utóbbi, V-491 variáns egy kínai adaptációja. Érdemes azt is pontosítani, hogy a Tianwan korábbi, 1-4-es blokkjai valójában egy régebbi, VVER-1000 típusú technológiára épülnek, az 5-6-os blokkok pedig kínai fejlesztésű ACPR1000 reaktorok — a 7-8-as az első pár, amely már a valódi, Oroszországból szállított, harmadik generációs VVER-1200-as technológiát alkalmazza Kínában.
Miért releváns ez Magyarországnak?
A Paks II atomerőmű két új, tervezett blokkja ugyanerre a VVER-1200-as, harmadik generációs reaktortechnológiára épül. A paksi projekt első betonöntése 2026. február 5-én volt, az ünnepségen Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezérigazgatója és Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója is részt vett. Szijjártó Péter akkori közlése szerint addig mintegy 2 millió köbméter földet mozgattak meg és 43 ezer talajcölöpöt építettek be a telephelyen, 30 épület elkészült, további ötven pedig építés alatt állt. A projekt hálózatra kapcsolásának célidőpontja a 2030-as évek eleje.
A VVER-1200 világszerte
A Roszatom saját közlése szerint jelenleg 26 nagyteljesítményű és 2 kisteljesítményű blokkot épít egyszerre külföldön, összesen mintegy 206 milliárd dolláros exportportfólióban. A VVER-1200-as reaktorcsalád (vagy annak leszármazott variánsai) jelenleg a törökországi Akkuyuban (4 blokk, az első mintegy 95 százalékos készültséggel, indítása 2026 végére várható), a bangladesi Rooppurban (2 blokk, ahol a hálózatra kapcsolás pontos ütemezése egy szeptemberi szelephiba miatt októberben még nyitott kérdés volt), az egyiptomi El-Dabaában (4 blokk, építés alatt) és a magyarországi Paks II-ben épül, miközben Finnországban, Üzbegisztánban, Kazahsztánban és Vietnámban is vannak korai fázisú megállapodások vagy szándéknyilatkozatok hasonló blokkokra.
