A külügyminiszter az X-en így fogalmazott: „Bátor fegyveres erőink teljes mértékben készen állnak a haza védelmére, Irán ugyanakkor továbbra is esélyt ad a diplomáciának a sikerre. Szoros és folyamatos kapcsolatban vagyunk a közvetítőkkel, hogy olyan elképzeléseket vizsgáljunk meg, amelyek biztosíthatják a hétnapos tervünk végrehajtását akár egy hétnél rövidebb idő alatt is.” Az Iran International élő tudósítása arról számolt be, hogy a közlés szerdán jelent meg. Arról, mely lépéseken gyorsítanának, Araghchi nem írt.
Mit tartalmaz a hétnapos terv?
Araghchi a tervet szeptemberben Katar közvetítésével nyújtotta be Washingtonnak. Az Al Jazeera idézte az iráni külügyminisztert, aki azt mondta, hogy a hétnapos időszak akkor kezdődik, amikor az Egyesült Államok elfogadja a javaslatot.
Cserébe Washington feloldaná az iráni kikötők tengeri blokádját, felfüggesztené az olajértékesítésre vonatkozó szankciókat, nagyjából 12 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyont szabadítana fel, és regionális tűzszünetet tartana be, Libanonra és Jemenre is kiterjedően.
A javaslat nagyban követi a június 17-i megállapodást, amelyet Katar és Pakisztán közvetítésével kötöttek, és 60 napos tárgyalási időszakot nyitott. Az Al Jazeera arról írt, hogy az egyezmény néhány héten belül a szoros hajózási feltételeivel kapcsolatos viták miatt összeomlott, Donald Trump pedig júliusban kijelentette, hogy az egyezmény véget ért. A Reuters arról írt, hogy a háború februárban kezdődött amerikai és izraeli csapásokkal; az eseményeket Irán–USA háború sorozatunk aktáiban követtük.
Irán washingtonra vár
Araghchi október 20-án úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok elfogadta az iráni feltételeket, de további kikötéseket szeretne, a Hormuzi-szoros pedig addig zárva marad, amíg Washington el nem fogadja Teherán követeléseit – írta a Gulf News. Mohsen Rezaei, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára ugyanekkor azt mondta: „Egyetlen gramm dúsított urán sem hagyja el Iránt.”
A Reuters arról számolt be, hogy katari közvetítők vasárnap új tervezetet adtak át Teheránban. Az ügyben tájékozott tisztviselő arról beszélt, hogy a tervezet hétnapos menetrendet tartalmaz napi bizalomépítő lépésekkel, több garantáló országgal, és már a jövő hét elején elindulhatna. Teherán válasza a hét végéig várható. Egy magas rangú iráni tisztviselő viszont azt mondta a Reuters-nek, hogy új békejavaslat nem érkezett, csak „elfogadhatatlan ötletek listáját” kapták, és a nukleáris kérdésben nem lesznek rugalmasak. A katari közvetítés korábbi szakaszáról összefoglalónkban írtunk.
Trump vasárnap a Fox News-nak úgy fogalmazott, hogy eldöntendő: megállapodjon-e Iránnal, vagy „végezzen velük” – írta a CBS. Az amerikai elnök arról sem tett egyértelmű nyilatkozatot, hogy elrendel-e csapást a november 3-i félidős választás után, azt mondta: „bármi lehetséges”. A Times of Israel arról írt, hogy a Wall Street Journal értesülése szerint az Egyesült Államok arra kért több Öböl-menti országot, hogy készüljenek fel rövid, de intenzív katonai offenzívára a választás után.
A tengeri blokád közben tart, a CBS arról írt, hogy Mike Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete „belátható jövőig” tartónak nevezte. A Brent nyersolaj ára október 23-án 117 dollár fölé emelkedett, ez a legmagasabb szint március óta. Iráni biztonsági tisztviselők a Reuters-nek úgy nyilatkoztak, hogy Teherán részletes terveket dolgozott ki az öböl-menti tenger alatti kábelek megtámadására arra az esetre, ha az Egyesült Államok és Izrael újrakezdené a támadásokat.
