A független Ukrajna fővárosa
Ukrajna 1991. augusztus 24-én, a Verhovna Rada kijevi ülésén kiáltotta ki függetlenségét a felbomló Szovjetunióból — Kijev ezzel egy tagköztársasági fővárosból szuverén állam fővárosává lépett elő. A független Ukrajna története azóta két nagy tömegtüntetés-hullámot is a kijevi Majdanhoz (Függetlenség tér) kötött. 2004-ben a Narancsos Forradalom idején egy csalással vádolt elnökválasztás eredményét semmisítették meg tömegtüntetések nyomán, amit végül egy, a nemzetközi megfigyelők által is tisztességesnek ítélt új forduló követett. 2013-2014 fordulóján az Euromajdan — vagy ukrán nevén Méltóság Forradalma — tiltakozásai, amelyeket az akkori elnök, Viktor Janukovics uniós társulási megállapodás felfüggesztéséről szóló döntése váltott ki, 2014 februárjában véres összecsapásokba torkolltak: a mintegy száz áldozatot követelő erőszak után Janukovics elmenekült az országból. A hatalmi vákuumot néhány napon belül a Krím orosz annektálása, majd a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanása követte.
2022.február 24-én Oroszország indított teljes körű inváziót Ukrajna ellen, amelynek nyitányaként orosz csapatok néhány órán belül megpróbálták elfoglalni a Kijev melletti Hosztomel repülőteret, majd a főváros bekerítésére törekedtek a szomszédos Bucsa és Irpiny térségén át. A hat hétig tartó Kijevi csata végül orosz visszavonulással zárult 2022 áprilisának elején. A visszafoglalt Bucsában civil holttesteket találtak, amelyek egy része kivégzésre utaló jeleket mutatott — az ENSZ emberi jogi hivatala 2022 végéig 73 civil áldozatot erősített meg hivatalosan, továbbiakat alátámasztottként kezelt, a tényleges szám ennél valószínűleg magasabb, de nem lezárt kérdés; a Nemzetközi Büntetőbíróság és az ukrán ügyészség is vizsgálatot indított.
A háború azóta is folyamatosan alakítja a főváros mindennapjait. Kijev rendszeres orosz rakéta- és dróntámadásoknak van kitéve, amelyek elsődleges célpontja az energiaellátó rendszer. Vitalij Klicsko polgármester szerint 2026 őszén a városban naponta akár tíz-tizenöt légiriadó is előfordulhat. A háború miatt Kijev lakosságszáma is nehezen mérhető pontosan: a legutóbbi, még 2001-es hivatalos ukrán népszámlálás 2,6 millió főt talált, a háború előtti trendekre épülő nemzetközi statisztikák 2021-re mintegy 2,95 millió főt becsültek, a városvezetés saját, mobiltelefon-aktivitáson alapuló felmérése szerint azonban a jelenlegi, a más ukrán régiókból ideköltözött menekülteket is magába foglaló tényleges lakosság inkább 3,5-3,6 millió körül lehet — pontos, hivatalos népszámlálás 2001 óta nem készült. A város hivatalos közigazgatási területe 839 négyzetkilométer, a nem hivatalosan lehatárolt tágabb agglomerációt 3,4-4,6 millió fő közé becsülik. A háborús helyzet a kulturális örökséget sem kímélte: a Szent Szófia-székesegyházat és a Kijev-Pecsersk Lavrát magába foglaló, 1990 óta UNESCO-világörökségi helyszínt 2023-ban a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára is felvették, majd 2025 nyarán egy orosz csapás a Lavra területét, illetve a Szent Szófia-székesegyház homlokzatát is megrongálta.
