Az olajár már 100 dollár fölött jár
A fejlemények azonnal megmutatkoztak az energiapiacokon: a Brent nyersolaj ára szeptember 8-án még 99 dollár körül járt, szeptember 9-én átlépte a 100 dolláros lélektani határt, majd a hét folyamán 108 dollár fölé is emelkedett – ez a legmagasabb szint május 19. óta. Szeptember 11-én a Brent 106 dollár körül állt. A háború kezdete, azaz idén február vége óta a nyersolaj ára éves összevetésben mintegy 58 százalékkal drágult. A Goldman Sachs elemzői szerint a hordónkénti ár 2027-ben akár 120 dollár fölé is szökhet, ha az Öböl-térség kitermelése tartósan, napi 4 millió hordóval a háború előtti szint alatt marad.
– a Hormuzi-szoros blokádja a globális cseppfolyósított földgáz-kínálat mintegy egyötödét érinti, elsősorban a Katarból induló szállítmányokon keresztül. Új, a szeptemberi eseményekhez kötött stratégiai olajtartalék-felszabadítási bejelentésről egyelőre nincs hír – ilyen lépésre utoljára márciusban került sor, amikor 32 ország, köztük az Egyesült Államok (172 millió hordó a saját tartalékából) döntött közös felszabadításról.
Van-e még kiskapu? Az Emírségek vezetéke
Szaúd-Arábia nem az egyetlen ország, amely vezetékkel próbálja megkerülni a Hormuzi-szorost: az Egyesült Arab Emírségek Habshan és a Vörös-tenger helyett az Ománi-öböl felé néző Fudzsaira kikötője közötti, mintegy 400 kilométeres vezetéke napi 1,5-1,8 millió hordós kapacitással szintén ezt a célt szolgálja. Ezt a vezetéket márciusban – nem a mostani szeptemberi hullámban – szintén dróntámadás érte, a fudzsairai export azonban a hónap végére mégis nőtt, jelezve, hogy a rendszer viszonylag gyorsan helyreállt; az Emírségek emellett egy második, a kapacitást megduplázó vezetéket is épít, amely májusban már félkész állapotban volt, tervezett átadása 2027-re várható. Arra vonatkozóan, hogy ezt a vezetéket a szeptemberi támadáshullám is érintette volna, egyelőre nincs megerősített információ.
