A háromnapos szavazás szeptember 18. és 20. között zajlik, a 450 fős Állami Duma (a szövetségi parlament alsóháza) új összetételéről döntve: a mandátumok felét, 225-öt egyéni választókerületekben, másik felét pártlistás, arányos rendszerben, 5 százalékos küszöbbel osztják el. Ezzel egy időben 39 régióban helyi és regionális választásokat is tartanak, összesen mintegy 23 ezer mandátumért, tíz párt részvételével.
A megszállt területeken már szeptember 13-án lezárult a helyi törvényhozási testületek megválasztása. Az orosz hatóságok állítása szerint a térségben 633 szavazóhelyiséget állítottak fel, ám ezek jelentős részét mobil csapatok üzemeltetik, amelyek közvetlenül a lakosok otthonába mennek el szavazatukért – ezt az eljárást Moszkva a hadiállapot miatt szükséges biztonsági intézkedésként állítja be.
Kritikák, bírálatok, elítélés, felszólítás
A nemzetközi közösség élesen bírálja a lépést. A Nemzetközi IDEA (International Institute for Democracy and Electoral Assistance) közleményében törvénytelennek nevezte, hogy egy megszálló hatalom a törvényhozásába szánt választást szervez egy másik állam területén, és Moszkva legújabb kísérletének minősítette azt, hogy a megszállt ukrán területeket beillessze saját alkotmányos és politikai rendjébe, ezzel is megerősítve az illegális annektálást. Ukrán források szerint a Donyecki területen a mobil szavazatgyűjtő csoportokat fegyveres katonák kísérik. Az ukrán Legfelsőbb Tanács (Verhovna Rada) felszólította a külföldi kormányokat, parlamenteket és nemzetközi szervezeteket, hogy ne ismerjék el az így megtartott választás eredményét.
A megfigyelők elsősorban a részvételi arányt és a kormánypárt győzelmének mértékét figyelik, ezekből ugyanis következtetni lehet a több mint négy és fél éve tartó háború megítélésére, a háború okozta gazdasági nehézségek – köztük az ukrán dróntámadások nyomán kialakult üzemanyaghiány – társadalmi hatásaira.
