Mi az a BRICS, és miért fontos ez a csúcs?
A BRICS elnevezés eredetileg egy pénzügyi elemzésből származik: Jim O'Neill, a Goldman Sachs akkori vezető közgazdásza alkotta meg 2001 novemberében, amikor egy tanulmányában Brazíliát, Oroszországot, Indiát és Kínát sorolta egy csoportba – nagy népességük, kedvező demográfiájuk és a világgazdasághoz való, általa előre jelzett, gyorsan növekvő hozzájárulásuk alapján. A kifejezés ekkor még csak egy piaci elemzési kategória volt, nem politikai szövetség.
Ez 2009-ben változott meg: június 16-án az oroszországi Jekatyerinburgban tartották az első formális csúcstalálkozót Brazília, Oroszország, India és Kína vezetőinek részvételével – ezzel a BRIC egy tényleges, rendszeresen ülésező nemzetközi fórummá vált. 2010-ben (egyes források szerint formálisan 2011-ben) csatlakozott Dél-Afrika, ekkor lett a csoport neve BRICS.
A szervezet célja kezdettől az volt, hogy alternatívát teremtsen a tagországok által nyugati dominanciájúnak látott multilaterális intézményekkel – a Világbankkal, a G7-csoporttal és az ENSZ Biztonsági Tanácsával – szemben. A BRICS ugyanakkor máig informális csoportosulás: nincs alapító szerződése, nincs önálló székhelye vagy állandó titkársága. Működése három területre épül: politika és biztonság, gazdaság és pénzügy, valamint civil társadalmi kapcsolatok. 2014-ben a tagországok saját fejlesztési bankot is alapítottak (New Development Bank), amely a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap alternatívájaként fejlesztési célú finanszírozást nyújt.
A szervezet az elmúlt két évben jelentősen bővült: 2024-ben Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek csatlakozott, 2025 januárjában Indonézia lett a tizedik tag, majd 2025 júliusában Szaúd-Arábia is formálisan taggá vált (Argentína felkérést kapott, de végül visszalépett). A mostani, tizenegy tagú "BRICS+" csoport a világ népességének mintegy 45, globális GDP-jének (vásárlóerő-paritáson mérve) pedig mintegy 35 százalékát képviseli.
2026-ban India tölti be a csoport soros elnökségét, ez alatt rendezik meg Újdelhiben a 18. csúcstalálkozót, amelynek elnökségi témája az ellenállóképesség, innováció, együttműködés és fenntarthatóság építése. Putyin jelenléte ezen a csúcson – személyesen, Oroszországon kívül – jelzi, hogy a nemzetközi izoláció ellenére a BRICS-platform továbbra is fontos diplomáciai színtér marad számára.
