Az amerikai tévék előrejelzései alapján a demokraták megszerezték a Kongresszus mindkét házát, a külpolitika kulcsai azonban Donald Trump kezében maradnak: a vétó, a katonai döntési jogkör és a szankciós engedélyek. A vétó felülírásához mindkét házban kétharmad kellene, ez a demokratáknak nincs meg. Az új Kongresszus január 3-án ül össze, addig a republikánusok irányítják mindkét kamarát.
A demokrata többség ezért elsősorban felügyeletet, meghallgatásokat és pénzügyi nyomást jelent, nem azonnali irányváltást.
Ukrajna: a segélyek és a felügyelet
A Kyiv Post arról írt, hogy a demokrata képviselőház nagyobb befolyást kap a védelmi kiadásokra és a külföldi segélyekről szóló törvényekre, és szorosabban ellenőrizheti a kormányzat kapcsolatait Kijevvel és Moszkvával. Új segélyhez azonban a szenátus jóváhagyása kell, és a Fehér Ház ellenállásába ütközhet. Az amerikai közvetítéssel zajló orosz–ukrán tárgyalások következő fordulóját november 10–11-re tűzték ki Abu Dhabiban.
Alexandra Filippenko független kutató az European Leadership Network véleménycikkében arról írt, hogy a demokraták a már jóváhagyott, évi mintegy 400 millió dolláros ukrajnai támogatás ütemét, a fegyverszállítások határidejét és a hírszerzési együttműködést tudják számon kérni. A törvénybe írt új feltételekhez a szenátus mellett Trump aláírása vagy vétóbiztos többség kellene. Szankciókat a Kongresszus egyedül nem tud elfogadni, az engedélyek és felmentések a kormányzat kezében vannak, a demokraták legfeljebb az enyhítés korlátozását javasolhatják, amit a vétó megállítana.
Irán: háború és finanszírozás
Az Egyesült Államok hétfőn korlátozott, védelmi jellegű csapásokat mért az iráni Qeshm szigetére, a Hormuzi-szoros közelében. A CBS News arról számolt be, hogy amerikai tisztviselők úgy fogalmaztak, hogy a csapások válaszul érkeztek arra, hogy a Forradalmi Gárda egy amerikai repülőgépre lőtt, Kazem Gharibabadi iráni külügyminiszter-helyettes pedig úgy fogalmazott, hogy Teherán fenntartja a jogot a legitim önvédelemre. Katar és Pakisztán közvetít, Katar ideiglenes megállapodást vár, regionális tisztviselők úgy tudják, hogy Benjámin Netanjahu a választás után új légi hadjáratot sürget.
A Foreign Policy elemzése arról számolt be, hogy a demokrata képviselőház a finanszírozás megvonásának kezdeményezésével és szigorúbb felügyelettel nehezítheti a háború folytatását, a szenátusi többség pedig Trump nemzetbiztonsági jelöltjeinek blokkolását is lehetővé tenné. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ez nem hoz azonnali békét, mert az elnök megtartja átfogó jogköreit és a vétót. Filippenko arra figyelmeztet, hogy a január 3-ig tartó átmeneti időszak a kockázatosabb: a republikánus Kongresszus alatt hozott döntéseket, például az iráni csapások újraindítását, később nehéz visszafordítani.
Európa: vámok és NATO
A spanyol Demócrata elemzése arról számolt be, hogy az európai termékekre kivetett vámok nem csökkennek automatikusan, mert a Kongresszus a vámhatáskör egy részét az elnökre ruházta, ennek visszavétele pedig vétóba futhat. A demokraták vizsgálatokkal, magyarázatkéréssel és törvényjavaslatokkal növelhetik a nyomást, az uniós exportőrök ettől még nem számíthatnak alacsonyabb költségekre.
A NATO-ban a hágai cél, a GDP öt százalékának védelmi és biztonsági kiadásokra fordítása 2035-ig, ebből legalább 3,5 százalék az alapvető védelmi igényekre, nemzeti költségvetési döntés marad. Filippenko emlékeztetett arra, hogy a Kongresszus már 76 ezer főben szabta meg az európai amerikai csapatlétszám alsó határát. A Foreign Policy arról írt, hogy a demokraták között is széles egyetértés van abban, hogy Európának többet kell tennie a saját védelméért.
A Demócrata cikke azt javasolja, hogy Európa ne tervezzen az amerikai segélyek növekedésével, és ne feltételezze, hogy a gyengébb Trump a Trump előtti viszonyt hozza vissza: az elnök marad a külföldi kormányok első számú tárgyalópartnere.
