Az Egyesült Államokban az elnököt négyévente választják, a Kongresszus helyeit viszont kétévente osztják újra. A ciklus felénél tartott szavazás ezért a félidős választás, angolul midterm election. A 2024-es elnökválasztás után ez az első országos voksolás, a következő elnökválasztás 2028-ban lesz.
Mit szavaznak meg november 3-án?
A képviselőházban 435 hely van, a képviselők mandátuma két évre szól, ezért minden félidős választáson az összes helyet újraosztják. A többséghez 218 mandátum kell. A republikánusoknak jelenleg 218 helyük van, hozzájuk jön egy velük szavazó független, a demokratáknak 214, két hely pedig üres, a CBS News összefoglalója arról számolt be.
A szenátusban 100 szenátor ül, mandátumuk hat évre szól, így kétévente nagyjából az egyharmaduk kerül sorra. Idén 35 helyért szavaznak: 33 rendes mandátumról és két rendkívüli választásról, Floridában és Ohióban, ahol Marco Rubio és JD Vance egykori helyét a kinevezett Ashley Moody és Jon Husted tölti be. A 35 helyből 22 republikánus, 13 demokrata kézben van, a kamara összetétele pedig 53–47 a republikánusok javára, ahogy a Wikipedia összegzése mutatja.
A szavazólapon ezen kívül 36 állam kormányzója, szinte mindenhol az állami törvényhozás helyei és helyi tisztségek, több helyen pedig népszavazási kérdések is szerepelnek.
A választás napja mindig a november első hétfőjét követő kedd, idén november 3. A szavazást az államok szervezik, ezért a szabályok eltérnek: sok helyen már hetekkel korábban lehet személyesen előre szavazni vagy levélben voksolni. A félidősön nincs elektori testület, a képviselőket körzetenként, a szenátorokat és a kormányzókat államonként közvetlenül választják, a legtöbb helyen a legtöbb szavazatot szerző jelölt nyer.
Miért számít, ki szerzi meg a többséget?
A félidős választás hagyományosan az elnök pártjának kedvez a legkevésbé. 2010-ben Barack Obama pártja 63 képviselőházi helyet vesztett, és elveszítette a ház többségét, 2018-ban pedig Trump első ciklusában a demokraták nettó 40 helyet nyertek a republikánusoktól. Joe Biden idején, 2022-ben a republikánusok szerezték meg a ház szűk többségét.
A kongresszusi többség valódi hatalmat jelent. Kiadásokról a Kongresszus dönt, így a ház ellenzéki többsége megakaszthatja az elnök költségvetési terveit. A bizottságok vezetését a többségi párt kapja, ő dönt a meghallgatásokról és az idézésekről, vagyis arról, milyen vizsgálatok indulnak a kormányzat ellen. A szenátus hagyja jóvá a minisztereket, a szövetségi bírákat és a nagyköveteket.
A képviselőház egyszerű többséggel vádat emelhet az elnök ellen, az elítéléshez viszont a szenátusban kétharmad kell. Ha a két kamara más párt kezében van, mint a Fehér Ház, megosztott kormányzásról beszélnek: az elnök vétóval megállíthatja az ellenzéki törvényeket, a vétó felülírásához pedig mindkét házban kétharmad kellene. A ház elnöke most a republikánus Mike Johnson, demokrata többség esetén valószínűleg Hakeem Jeffries kerülne a helyére.
Mitől különleges a 2026-os félidős választás?
Idén a választókat több tényező egyszerre foglalkoztatja. Az árak mellett megjelenik az Egyesült Államok és Izrael által februárban indított iráni háború is, amely egyes versenyekben az üzemanyagárakon keresztül érezteti a hatását, Trump megítélése pedig mélyponton van: a Reuters/Ipsos szeptemberi felmérésében 32 százalék értékelte pozitívan a munkáját, ami a mérés történetének legalacsonyabb értéke. A háború és a választás összefüggéseiről korábbi cikkünkben írtunk.
A választókerületek térképét több állam a ciklus közepén írta át, ami szokatlan. Texas öt republikánus irányba hajló körzettel bővítette a térképét, Kalifornia pedig népszavazással olyan térképet fogadott el, amely öt republikánus helyet vesz célba, Ohio, Észak-Karolina és Florida szintén új határokat húzott. Nagy az újrázás nélkül távozók száma is: a képviselőházból 60-an, a szenátusból 11-en vonulnak vissza, utóbbi 1996 óta a legtöbb.
Az első szavazóhelyek magyar idő szerint szerdára virradó éjfélkor zárnak, a végleges kép azonban szoros versenyeknél napokat, a szenátusi többség pedig akár heteket is késhet.
